Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

Lampl Zsuzsanna nalmainak 791 kérdőív felelt meg. A következő írásban a családi és nyilvános nyelv­­használat jelenségét fogom elemezni a lakossági felmérés eredményeinek alapján. A megkérdezettek 95 százaléka magyarnak, 5 százalékuk szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A magyar válaszadók többsége magyar szülők gyermeke: 98 százalé­kuknak anyja is, apja is magyar. A többiek vegyes, azaz magyar-szlovák szülőpár gyer­mekei.2 A származás, vagyis a szülők nemzetisége felől közelítve fel kell tennünk a kér­dést, hogy vajon a magyar szülők gyermekei, tehát a megkérdezettek valamennyien magyarnak tartják-e magukat. Az adatokból kiderül, hogy nem. A magyar szülőpárok gyermekeinek 98 százaléka magyar. A magyar szülőkhöz képest tehát 2 százalékos a gyermekeik generációjában bekövetkezett nemzetiségi lemorzsolódás, ami elhanyagol­hatónak tűnhet, de ez a 2 százalékos fogyás abszolút számokban azt jelenti, hogy 100 magyar szülőnek 98 esetben magyar a gyermeke, 1000 magyar szülőnek 980 esetben és így tovább. A nyelvhasználat első színtere a család. A továbbiakban a családi nyelvhasználat két területével, a gyermekkori és a felnőttkorban alapított család nyelvhasználatával foglalkozom. Családi nyelvhasználat A válaszadók gyermekkori családi kommunikációjának nyelve a magyar volt: 95 száza­lékuk családjában magyarul, 5 százalékuk családjában inkább magyarul beszéltek. S ez nemcsak azokra a családokra vonatkozik, ahol mindkét szülő magyar volt, hanem a vegyes családokra is. Vagyis a válaszadók és szüleik odahaza általában akkor is magyarul társalogtak, amikor csak az egyik szülő volt magyar, s a jelek szerint ez a szlo­vák nemzetiségű szülőnek sem okozott nyelvi problémát. Az iskolarendszerbe való belépés új kihívások elé állítja a gyermekeket, s a szlovák alapiskolákba kerülőknek a szlovák tanítási nyelv is egy ilyen kihívás. Nézzük meg, ebből a szempontból hogyan alakult a válaszadók helyzete (1. ábra). Alapiskolai tanul­mányait 91 százalékuk magyar tannyelven végezte, ugyanakkor 9 százalékuk, azaz nagyjából minden tizenegyedik magyar nemzetiségű megkérdezett szlovák alapiskolát látogatott. A többi iskolatípust végzetteknek az adott intézménytípus tannyelve szerinti össze­tétele arról árulkodik, hogy az inasiskolát és egyetemet végzettek többsége (56 és 58%) szlovákul tanult, a szakközépiskolát és gimnáziumot végzettek többsége (64 és 90%) pedig magyar nyelven végezte tanulmányait.3 2. A szlovák „alminta" csak 40 személyből állt, ezért a deskriptiv mutatókon kívül semmiféle elemzésre nem alkalmas. A továbbiakban tehát csak a magyar nemzetiségűekkel foglalko­zom. Őket értem válaszadók, illetve megkérdezettek alatt. 3. A szlovák tannyelvű alapiskola abszolvenseihez képest a magyar tannyelvű alapiskolát vég­zett válaszadók között magasabb az inasiskolai végzettségűek és alacsonyabb az érettségi­zettek részaránya. Egyetemi végzettség tekintetében nincs különbség a magyar és szlovák alapiskolát végzettek között: mindkét csoport 18 százalékának van egyetemi végzettsége. 78

Next

/
Thumbnails
Contents