Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A Szlovákiában élő magyar kisebbség jogi helyzete sőoktatási törvényt váltotta fel, megalapozva az európai felsőoktatási harmonizációba való bekapcsolódást. Bevezette a közjogi státusú, illetve az állami (katonai, rendőri, egészségügyi) egyetemtípust, amely törvény útján hozható létre, s egyszerűsítette a magánegyetemek alapítását, amennyiben ehhez már nem kell parlamenti, csak kormányszintű jóváhagyás. E törvény rendelkezéseivel összhangban, a 465/2003. sz. törvénnyel hozta létre a törvényhozás a Selye János Egyetemet Komárom székhellyel, közgazdasági, pedagógiai és református teológiai karral. A törvény szerint az oktatás nyelve az egyetemen a magyar, a szlovák és egyéb nyelvek. A jogszabályi környezet szempontjából említést érdemel még az 563/1992. sz. törvény, amely a korábban Nyitrai Egyetem néven összevont Nyitrai Pedagógiai Fakultás és Mezőgazdasági Főiskola két önálló intézményre való kettéosztásáról rendelkezett. A volt fakultás helyén alakuló Nyitrai Pedagógiai Főiskolán önálló karokat kellett létrehozni, ezzel megnyílt az elméleti lehetősége egy külön magyar kar megalakításának. A magyar kar megalakítása épp Nyitrán azért vetődött fel, mert 1960-tól ez az intézmény biztosította a kisebbségi magyar elemi iskolák pedagógusainak képzését. Az idevágó tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Az előrelépésre 2003-ig kellett várni, amikor a közben Konstantin Filozófus Egyetemre átkeresztelt intézményben létrejött a Közép-európai Tanulmányok Kara, amelynek ugyan tágabban megfogalmazott a küldetése, ám lényegében az egyetemen tanuló magyar diákok képzését biztosítja magyar nyelven. A teljesség kedvéért szükséges megemlíteni, hogy a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1959-től működik önálló, tanárképzést és 1991-től hungarológiai képzést is biztosító magyar tanszék, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Karán pedig 1998-ban alakult hungarisztika tanszék. Mind a Selye János Egyetem, mind a többi, magyar nyelvű képzést is biztosító egyetem jövőbeni státusát befolyásolhatja, hogy most először esnek át a szlovákiai felsőoktatási intézmények az ún. átfogó akkreditáción (a felsőoktatási törvény 84. paragrafusa értelmében), amelynek eredményeként eldől, mely intézmények minősülnek magiszteri és doktoranduszképzésre is jogosult, valamint alapkutatást végző tudományegyetemnek, s melyek sorolódnak a főiskolák (mesterképzés és alapkutatás) vagy az ún. szakfőiskolák (bakkalaureusi képzés és alkalmazott kutatás) körébe. Az eddig rendelkezésre álló információk szerint első nekifutásra a tudományegyetemi besorolás feltételeit nagy valószínűséggel csak a Komenský Egyetem lesz képes teljesíteni. Pedagógiai szakmai szolgáltatások A pedagógiai szakmai szolgáltatások területe Szlovákiában mind ez ideig nem volt törvényi szinten szabályozva. A parlament jelenleg tárgyalja a pedagógusi életpályamodellt bevezető törvényjavaslatát, amely a továbbképzéssel is foglalkozik. A javaslat 5. paragrafusának f) pontja a pedagógiai alkalmazottak jogai közé sorolja „a folyamatos művelődéshez és szakmai fejlődéshez való jogot az e törvényben meghatározott feltételek mellett azon a nyelven, amelyen pedagógiai vagy szakmai munkáját végzi”. A fentebb említett törvényjavaslat elfogadásáig ebben a kontextusban a leginkább releváns dokumentum a Magyar-szlovák kormányközi megállapodás a nemzeti kisebbségek kölcsönös oktatási és kulturális támogatásáról (a szlovák törvénytárban 77/2004. sz. alatt került kihirdetésre) 3. cikkének 2. bekezdése, illetve a szlovák-ma-63
