Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A Szlovákiában élő magyar kisebbség jogi helyzete Az oktatásügyi decentralizáció, bár közvetlenül nem rendelkezik a nemzetiségi iskolákról, a községi és megyei önkormányzatokon keresztül komoly befolyással bír a törvényben megfogalmazott iskolatípusok életére, hiszen mind a községi, mind pedig a megyei önkormányzatokban - amennyiben megválasztják őket - jelen vannak a kisebbségek képviselői. A hatáskörök átruházását követően is maradtak a minisztériumnál olyan jogkörök, amelyek lehetővé teszik a kisebbségi nyelvű oktatás tartalmának és minőségének befolyásolása mellett az iskolák számának befolyásolását is. Az új iskolák besorolását az iskolahálózatba, illetve a megszűnésre ítélt iskolák kiiktatást a hálózatból a minisztérium hagyja jóvá. A közoktatási törvény azon rendelkezésével együtt, amely szerint a szülők a szabad iskolaválasztás jogát „az oktatási-nevelési rendszer lehetőségeivel összhangban" érvényesíthetik, ez biztosít egyfajta manőverezési teret a minisztérium számára, bár ezt a jogkört a kormányzat elsősorban költségvetési megfontolások alapján tartotta fenn magának. A közoktatási törvény végrehajtását szabályozó 630/2008. sz. kormányrendelet a kisebbségi iskolák pedagógusainak bérezési, illetve az egy diákra eső költségvetési normatíváját 108%-ban állapította meg, azaz ez 8 százalékkal haladja meg a szlovák oktatási nyelvű iskolák költségvetési támogatását. Tankönyvellátás Az új iskolatörvény egyebek között a tanszabadság kiteljesítését tűzte ki célul, s ezt a célt több tekintetben teljesíti is. Ugyanakkor a tankönyvhasználatot szabályozó rendelkezéseit az elfogadását megelőző vitában többen visszalépésként értékelték. Nemtetszésének adott hangot a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (lásd pl. Az SZMPSZ Országos Választmánya 2008. február 16,-i nyilatkozatát), illetve az MKP is (lásd a közoktatással foglalkozó fejezetet). Míg az 1984-es iskolatörvény 1990-ben módosított szövegében a 40. paragrafus kimondja, hogy az iskolaügyi minisztérium által kiadott tankönyvlistán nem szereplő tankönyvek is használhatók az oktatásban és a nevelésben, az új törvényjavaslatának 13. paragrafusa 1. bekezdése szerint „az iskolai oktatásban a minisztérium által jóváhagyott tankönyvek használatosak”, illetve ugyanezen paragrafus 6) bekezdése szerint használhatók még a minisztérium által javasolt tankönyvek is. Az 1. bekezdés szigorát a parlamenti vita során enyhítették azzal a kiegészítéssel, mely szerint használhatók egyéb segédtankönyvek és munkafüzetek is, amennyiben azok összhangban vannak a törvény alapelveivel és céljaival. Az elfogadott törvényszöveg azonban nem fogalmaz egyértelműen azzal kapcsolatban, hogy ezt az összhangot a minisztérium bírálja-e el, s ha igen, akkor az elbírálást az adott oktatási segédanyag használatának megkezdése előtt kell-e kérelmezni. Mindenesetre ez ideig nem kerültek nyilvánosságra ezzel kapcsolatos konkrét konfliktusok az iskolák és a tárca között. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy továbbra is hatályos a törvénytárban 120/2004. sz. alatt megjelent Szlovák-magyar megállapodás a kultúra, iskolaügy, tudomány, sport- és ifjúságpolitika területén történő együttműködésről, amelynek 10. cikke szerint a szerződő felek egyetértenek azzal, hogy a területükön működő kisebbségi iskolai és kulturális intézményeknek a másik szerződő fél oktatási, metodikai és 61
