Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Kisebbségi támogatások
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottságának állásfoglalása... 3. A Nemzetiségi Bizottságnak kellene megfogalmaznia a támogatási területek körét, illetve azokat a prioritásokat és elveket, amelyek alapján a bírálóbizottság meghozza döntéseit. Most a korábbi, a kulturális tárcától átvett gyakorlat érvényesült, egyáltalán nem fogalmazódtak meg azok a prioritások, amelyek a jelenlegi helyzetben fontosak lennének. Ezek megfogalmazása nem is lehet egy ember, pl. a gesztor feladata. A prioritásokra és az anyagi eszközök elosztásának szabályaira vonatkozólag is szélesebb konszenzus igényeltetik, ellenkező esetben manipulálhatóvá válik az egész rendszer. 4. A bizottság tagjainak mandátuma öt évre szóljon, és csak törvénysértés esetében lehessen visszahívni a tagokat. A mostani bizottság tagjainak mandátuma két évre szól, de bármikor visszahívhatók, ez nagyon instabillá teszi a rendszert, ha valaki rosszul viselkedik, lehet, hogy jövőre nem kap helyet a bizottságban (ez volt a gyakorlat a korábbi időszakokban is a kulturális tárcánál). A megoldás az lenne, ha a bizottság tagjai választási időszakokon átívelő időtartamra kapnának mandátumot (pl. 5 év). Ezzel felelősségteljesebb döntéseket tudnának hozni, és hosszú távon stratégiai megfontolásokat is tudnának érvényesíteni a döntéseikben. 5. A bizottság döntései azonnal kerüljenek fel az internetre, hogy mindenki láthassa, mekkora támogatásra számíthat az adott évben. A támogatások minden évben késnek, mivel költségvetési évhez kötöttek, nagyon fontos lenne tehát, hogy a döntések megszületése után az egyes szervezetek azonnal tájékozódhassanak a megítélt támogatásról. A jelenlegi helyzet az, hogy a bizottság javaslatait a kormányhivatal munkatársai és tanácsadói javaslatára a kormányalelnök módosíthatja, mielőtt nyilvánosságra kerülnének. Ez most több mint egy hónapot vett igénybe. Tarthatatlan helyzet ez, és a bizottság döntéseit is dehonesztálja. A nyilvánosságnak, az érdekelt szervezeteknek látniuk kell az egész döntési mechanizmust és a megszavazott összegeket. Ha a bizottság végső döntéseket tudna hozni, akkor ez a kérdés megoldódna. 6. Egyébként a bizottság munkáját szabályozó belső kormányrendelet a bizottság gesztorát most is arra kötelezi, hogy közzétegye a bizottság döntéseit az interneten. Ez máig nem történt meg. Kérdéses a pályázatok elbírálásának anonimitása is. Olyan specifikus támogatási rendszerről van szó, amely csak a látszat kedvéért, vagy a mostani szabályozás miatt biztosítja az elbírálás anonimitását. Egyébként a pályázat tartalma alapján a bizottság tagjai kikövetkeztethetik, mely szervezet pályázatáról van szó. Fontolóra kellene venni egy más rendszer kialakítását, amelynek alapját a már említett bizottsági tagok kiválasztása és az ellenőrzés erősítése képezné. 7. A jövőben hozzák nyilvánosságra a pályázatokat is, ehhez elégséges a pályázók beleegyezése. Technikai akadálya nincsen, hiszen elektronikus úton kell beadni a pályázatokat. így tudni lehetne, hogy ki és milyen programra pályázott és a hasonló programok megvalósítása is összehangolható lenne. Tudatában vagyunk annak, hogy a támogatási rendszer sose lesz tökéletes, de közösen, mindenki észrevételeit figyelembe véve jobbá, átláthatóbbá és talán igazságosab549
