Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Kisebbségi nyelvhasználati törvény
Thomas Hammarberg ET-főbiztos levele A közszolgálatok humánpolitikájában nem lehet megkövetelni az államnyelvben való jártasságot azon a mértéken túl, ami valóban szükséges a tisztség ellátásához. Nem szabad jogellenesen korlátozni a kisebbségekhez tartozó személyek munkavállalási lehetőségeit. Ezzel párhuzamosan, konstruktív megközelítés ajánlott, például oly módon, hogy a pályázóknak lehetőséget kínálnak az államnyelv tanulására. Ugyanakkor, a meghatározó kisebbségi nyelveket beszélő köztisztviselők alkalmazása előmozdíthatja a teljes lakosság jobb szolgálatát. Ilyen pozitív intézkedések különösen fontosak abban az esetben, ha a kormány úgy dönt, hogy lépéseket tesz a hivatalos nyelv védelme és támogatása érdekében. Az államnyelv érvényesítésére vonatkozó szankciókat kerülni kell. Arra kell inkább összpontosítani, hogy ez a jogi szabályozás összhangban legyen a kisebbségi nyelveket védő törvénnyel - annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az ellentmondások és garantálják minden állampolgár nyelvi jogának tiszteletben tartását. Média A kisebbségi nyelvű média megteremtése a másik fontos terület a kisebbségekhez tartozó személyek számára. A médiának tükröznie kell a lakosság pluralitását és sokféleségét. A sugárzott média állami szabályozásának objektív és diszkriminációmentes kritériumokon kell alapulnia, és nem használható fel arra, hogy korlátozzák a kisebbségi jogokat. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek a közalapítású médiában rendelkezniük kell saját nyelvükön nemzeti, regionális és helyi sugárzási időhöz. A hivatalos nyelven történő sugárzási időre vonatkozó kvóták nem akadályozhatják a nyilvános vagy magánsugárzást a kisebbségi nyelveken. A Tanácsadó Bizottság egy sor negatív példát talált erre a kvótatípusra, például Azerbajdzsánban. Pozitív példa Törökország döntése, amely huszonnégy órás televíziós csatornát indított kurd nyelven. Ez az attitűd megváltozását jelzi azzal a kisebbséggel szemben, amelynek jogai évekig el voltak nyomva. Információim vannak arról, hogy hasonló tervek készültek az örmény nyelvvel kapcsolatban is. Ezekből az ügyekből az a tapasztalat szűrhető le, hogy az emberi jogi problémák csak a kisebbségek valódi igényeinek komoly értékelése által kezelhetők. A hatóságok igen gyakran nem fordítottak kellő figyelmet ezen igényekre a politikák kidolgozása során. Alapvető fontosságú, hogy a kormányok szoros kommunikációt tartsanak fenn a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekkel és alapos, folyamatos konzultációra - konstruktív párbeszédre törekedjenek. Thomas Hammarberg] 476
