Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Jogi tanácsadás
Lancz Attila esetben köteles az ügyfél által választott nyelven kommunikálni vele. A tolmácsolás/ fordítás költségeit minden esetben az állam téríti. Büntetőeljárás során, ha a résztvevő (a terhelt, a terhelt törvényes képviselője, a sértett, tanú, résztvevő személy) kijelenti, hogy nem beszéli az eljárás nyelvét, joga van tolmácsra és fordítóra. A költségeket ebben az esetben is az állam állja. A szabályozás annyiban tökéletlen, hogy míg a polgári jogi eljárásban nem köti feltételekhez a tolmács kérését, hanem a felek egyenjogúságára hivatkozik, a büntetőeljárásban csak annak van joga hozzá, aki kijelenti, nem beszéli az eljárás nyelvét. Miért kell Európában a nyelveket jogilag szabályozni? A nyelvhasználat állami szabályozása két eltérő koncepció alapján valósul meg. Az első általában a hivatalos és nyilvános érintkezés egységesítését, gördülékennyé tételét szolgálja, s az adott országban egy vagy több nyelv hivatalos nyelvvé nyilvánítása által történik. A másik koncepció inkább ideológiai-politikai célokat követ, és egy kiemelt államnyelv előnyben részesítésén alapszik. Ez az államnyelvi koncepció jellemző a jelentős nemzeti(ségi) kisebbségekkel rendelkező országokra, amelyek nemzetállami mivoltukat az ún. államalkotó, azaz többségi nemzet pozícióinak megerősítésén keresztül szándékoznak hangsúlyozni. 346
