Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Jogi tanácsadás

Kérdések és válaszok Az új kulturális miniszter az elmúlt hetekben tett egy olyan kijelentést, hogy az állam­nyelvtörvény alapján az MKP, illetve a zoboralji szervezet ügyét fontolgatják megbírsá­golni, mert ezek politikai indíttatásból szegték meg a törvényt. Létezik ilyesmi? Mi az, hogy politikai alapon? A törvény nem vonatkozik mindenkire? A törvény mindenkire egyformán vonatkozik. A politikai indíttatás alatt azt értette a miniszter, hogy az MKP, valamint a zoboralji színjátszó csoport az államnyelvtörvény szándékos megszegéséből kívánt volna politikai tőkét kovácsolni, ezzel tiltakozott az államnyelvtörvény ellen, ezáltal szeretett volna további szavazatokhoz jutni. A kulturá­lis miniszter kijelentése apropóján nyilván az is jogos kérdésként merül fel, hogy a miniszter úr milyen indíttatásból ignorálta az Európa Tanács Velencei Bizottságának az államnyelvtörvényhez fűzött javaslatait, amelyek az államnyelvtörvény azon részeire hívták fel a figyelmet, amelyek Szlovákia nemzetközi kötelezettségei megsértésének minősülnek. Színjátszócsoportunk évente több színdarabot is színpadra hoz. Fellépéseink előtt meghívókat, illetve szórólapokat terjesztünk. Kötelesek vagyunk szlovákul is feltüntet­ni az információkat? Létezik valamilyen jogszerű lehetőség arra, hogy csak magyarul legyen a meghívó egy magyar nyelvű színházi előadásra? Az ún. államnyelvtörvény 5. paragrafusának 5. bekezdése értelmében a színház­program megjelenhet magyar nyelven, az alapinformációkat azonban tartalmaznia kell szlovákul is. Alapinformációnak tekinthető ilyen esetben az előadott mű címe, helye, ideje. A törvény nem határozza meg a nyelvi változatok sorrendjét és betűnagyságát sem. Ez azt jelenti, hogy a szlovák szöveg lehet csak a magyar után, kisebb betűkkel írva. Kínálkozik azonban egy lehetőség arra, hogy a program csak magyar nyelven jelen­jen meg, és mindez jogszerű legyen. Az ún. sajtótörvény alapján megjelenő kiadványok megjelenhetnek kizárólag magyar nyelven. Ennek feltétele, hogy a kiadvány évente leg­alább kétszer megjelenjen. A kiadvány első számának megjelenése előtt regisztrálni kell a periodikumot a Kulturális Minisztériumnál. Az összes számnak a bejegyzett cím­mel kell megjelennie, miközben hasonló tematikával kell foglalkoznia. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a színjátszó csoport létrehoz egy „magazint", amely tartalmazni fog néhány cikket a társulásról, színészekről stb. Ezenkívül termé­szetesen tartalmazhatja az egyes előadások bemutatását és magát a programot. Ezt olvasom egy alapítvány honlapján: „Magyar anyanyelvűnkön szólunk a szintén magyar anyanyelvű pénztároshoz, aki természetesen magyar anyanyelvén válaszol és szolgál ki, csakhogy ezért a „bűnéért‘ 5,000 eurós (USD 7,075) büntetést szabnak ki. „ Ez valóban reális szcenárió? Vagy ilyenkor a vasúttársaságot büntetik? Vagy egyiket sem? A kérdésből nem egészen világos számomra, milyen helyzetet feltételez az idézett honlap, tehát hogy milyen jellegű érintkezésről van szó a kérdésben. Ami azonban bizo­nyos, hogy az államnyelvtörvény felvetette kérdésekről mindenki számára káros ilyen hevenyészett formában beszélni. 327

Next

/
Thumbnails
Contents