Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A Jogsegélyszolgálat 2010. október közepén nyilvánosságra hozott véleménye is. Mivel az már 2010. szeptember végén világossá vált, hogy az említett aránytalanságot a Radiőová-kormány nem az államnyelvtörvény megfelelő mértékű megszelídítésével orvosolja, az európai szervezetek részéről megfogalmazott elvárás teljesítésének egyetlen eszköze a kisebbségi nyelvhasználati törvény „felturbósítása” maradt. A Jogsegélyszolgálat a Kerekasztal kérésére még szeptemberben elkezdte a saját törvénytervezete kidolgozását. A többi nemzeti kisebbség képviselőivel és a szlovákiai magyar civil élet számos képviselőjével egyeztetett, a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelő és nemzetközi ajánlásokra is építő önálló törvénytervezet kidolgozásának egyik bevallott célja az volt, hogy a Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettesi hivatala által kidolgozandó törvénytervezethez „motivációt és ötleteket" szállítson. Elsősorban a nyelvhasználati jogkiterjesztés és a törvény gyakorlati érvényesítésének törvényi garanciái terén. A Jogsegélyszolgálat már 2010. október elején szétküidte véleményezésre a saját törvénytervezetének alapelveit9 és a kész normaszöveg-javaslatot,10 hogy aztán az október 15-16-án megrendezésre kerülő hagyományos éves konferenciáján mutassa be és vitassa azt meg. A Kerekasztal képviselői október végén személyesen is átadták a törvényjavaslatot Rudolf Chmelnek, illetve az MKP képviselőivel is sor került egy találkozóra ezzel kapcsolatban. A miniszterelnök-helyettesi hivatal november 15-i sajtótájékoztatójára, amelyen bejelentették és bemutatták a hivatal által kidolgozott törvényjavaslatot, már úgy került sor, hogy a szlovákiai nemzeti kisebbségek képviselőin és külön a szlovákiai magyar civil társadalmon belül már sor került egy társadalmi vitára. Éppen ezért nem volt meglepő, hogy a miniszterelnök-helyettes által meghirdetett társadalmi vita során egyedül a Kerekasztal tett javaslatokat. A Kerekasztal 2010. december 11-én küldte meg a Jogsegélyszolgálat által kidolgozott - összesen 62 pontból álló - módosító javaslatait11 a miniszterelnök-helyettesnek. A Rudolf Chmel által meghirdetett társadalmi vitáról igazából akkor derült ki, hogy csak egy „jól mutató”, ám korántsem komolyan gondolt gesztusnak szánták, amikor a Kerekasztal javaslataira nemcsak érdemi választ nem adtak, hanem kézhezvételét sem igazolták vissza. A Jogsegélyszolgálat munkatársai csak jóval később, a sajtóból értesültek arról, hogy a címzett mégiscsak megkapta „munkájuk gyümölcsét”. Ennél a pontnál érdemes néhány sorban bemutatni, miben állt a Jogsegélyszolgálat által elkészített törvénytervezet „nóvuma”: „Az új kisebbségi nyelvhasználati törvény abból indul ki, hogy az állampolgárok mindenkor szabadon használhatják nyelvüket. Törvény csupán azt szabályozhatja, hogy a közigazgatási és egyéb szervek, bíróságok, hivatalok, rend- és tűzvédelmi szervek milyen feltételek mellett kötelesek a kisebbségi nyelveket használni szóban és írásban. Megfordítja tehát a jelenlegi törvényi szabályozás logikáját, mely bizonyos feltételek mellett „megengedi” a kisebbségi nyelvek használatát az állampolgárok számára (és egyben megtiltja más esetekben), ugyanakkor nem ró megfelelő mértékű kötelezettségeket a hivatalos szervekre, amelyek alkalmazottai továbbra sem kötelesek a kisebbségi nyelveket érteni és használni. Ez egy 9. http://www.kerekasztal.org/2010/ll/az-szmk-kisebbsegi-nyelvhasznalati-torvenyjavaslatanak-alpelvei/ 10. http://www.kerekasztal.org/2010/12/az-szmk-kisebbsegi-nyelvhasznalati-torvenyjavaslata/ 11. http://www.kerekasztal.org/2010/12/eszrevetelek-rudolf-chmel-kormanyalelnok-tarsadalmi-vitarabocsatott-kisebbsegi-nyelvtorveny-modositasaval-kapcsolatban/ 303
