Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Államnyelvtörvény, bizonyítványok, nemzeti jelképek mozgalom szimbóluma. A bíróság ezt szakértő segítségével állapítja meg. A szlovák bíróság olyan mozgalom vagy csoport esetében is megállapíthatja annak szélsőséges voltát és ezáltal szimbólumainak „szélsőséges anyag” jellegét, ha az más országban legálisan működik, (ez történt az ún. „Nemzeti Őrsereg” magyarországi csoport zászlaja esetében). A „Magyar Gárda” egy a magyar bíróság által feloszlatott szervezet, éppen olyan indokok alapján, amelyek megfelelnek a szlovák jog által felállított feltételeknek is, tehát a Magyar Gárda szimbólumainak, egyenruhájának használatát a szlovák bíróság valószínűleg törvénysértőnek minősítené és szankcionálná, amennyiben ezek szervezethez köthetően jelennének meg. Sőt a módosított, de az eredetire emlékeztető szimbólumok használatának szankcionálását is lehetővé teszi a törvény. Külön eset valamely országos sportszövetség által rendezett belföldi nyilvános sportrendezvény, amelyen viszont egy 2008-ban elfogadott törvény szerint [479/2008. számú törvény a nyilvános testnevelési, sport- és turisztikai rendezvények szervezéséről, 7. § (2) e)-f)j a rendezvényen részt vevőknek „idegen állam vagy annak elődje állami szimbólumait” tilos bevinni és használni „tiszteletlen módon vagy más oly módon, amellyel a közrend megsértésére lehet felbujtani vagy a hazai rendezvény rendes lefolyását lehet veszélyeztetni”. Ez a tilalom tehát vonatkozik nemcsak a jelenlegi magyar állami zászlóra és címerre (a himnuszra is), hanem a korábbi történelmi korszakok magyar állami szimbólumaira is. Ennek a tilalomnak megsértése viszont csak szabálysértésnek minősül, amely miatt a rendezvényen részt vevő személy pénzbírsággal sújtható (max. 166 euró). A pénzbírságot a település szabhatja ki, amelynek területén a rendezvény megvalósult. Jogszabályi háttér: A szlovák Büntető törvénykönyv (300/2005. számú t.) külön szakaszban foglalkozik az ún. „szélsőséges anyagokkal" (extrémistické materiály) és ezek használatának eseteivel. A törvény 130. § (8) bekezdése szerint „szélsőséges anyagnak” minősülnek egyebek között az olyan csoportok és mozgalmak zászlói, jelvényei, jelszavai, szimbólumai is, amely csoportok és mozgalmak az alapvető emberi jogok és szabadságok elnyomására irányulnak. A (9) bekezdés szerint egy szimbólum akkor számít „szélsőséges anyagnak”, ha elkészítésének, forgalomba hozatalának, terjesztésének, nyilvános használatának vagy birtokolásának célja gyűlöletre, erőszakra vagy indokolatlan eltérő bánásmódra (diszkriminációra) történő buzdítás személyek csoportja vagy személyek ellen, azok fajhoz, nemzethez, nemzetiséghez, etnikai csoporthoz való tartozásuk, bőrük színe, származásuk vagy vallásuk miatt. A szélsőséges anyagok replikája vagy az eredetivel összetéveszthető másolata is szélsőséges anyagnak számít, ha azokat az előbb felsorolt célból használják. Tehát ez esetben döntő szempont annak a csoportnak vagy mozgalomnak a minősítése, amelynek szimbólumáról van szó, valamint a konkrét használat mögötti szándék. A büntető törvénykönyv 140. §-a határozza meg az „extrémizmus” bűncselekményeit. Ezek közé tartoznak egyebek között: az alapvető jogok és szabadságok elnyomására irányuló csoportok támogatása és népszerűsítése, „szélsőséges anyagok” használata, készítése, terjesztése, birtoklása: Szélsőséges csoportok vagy mozgalmak nyilvános népszerűsítése (422. §): aki nyilvánosan, főleg zászlók, jelvények, egyenruhák vagy jelszavak használatával rokonszen-295
