Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

A szlovák nyelvhasználati szabályozás elemzése... (6) Výnos pokút uložených podľa tohto zákona je príjmom štátneho rozpočtu. § 7a - Právomoc podpredsedu vlády Slovenskej republiky pre ľudské práva a národnostné menšiny (1) Podpredseda vlády Slovenskej republiky pre ľudské práva a národnostné men­šiny 8) (dálej len „podpredseda vlády”) poskytuje odbornú a metodickú pomoc orgá­nom verejnej správy a organizačným zložkám bezpečnostných a záchranných zborov pri vykonávaní tohto zákona. Az államnyelvtörvény egyik legvitatottabb rendelkezése a szankciókról szóló volt. A törvény 2010-es módosítása ezeknek körét és nagyságát szűkítette ugyan, de nem szün­tette meg őket. Továbbra is lehet büntetést kiróni a közigazgatási szervekre, ha a nyil­vánosságnak szóló információ nem felel meg a törvénynek (ebbe gyakorlatilag a köz­­igazgatási szervek teljes tevékenysége beleérthető), illetve mindenki másra, beleértve a magánszemély vállalkozókat, ha a veszélyre figyelmeztető feliratokat nem írják ki szlo­vákul. A törvény továbbra sem határozza meg, milyen típusú kihágásért milyen nagysá­gú szankció jár, csupán annak alsó és felső határát jelöli meg 50 és 2 500 euróbán. A kisebbségi nyelvtörvény 2011-ben vezette csak be a szankcionálás lehetőségét. Az államnyelvtörvénnyel szemben pontosan meghatározza azt a 8 kihágást, amiért pénzbüntetés jár. Az egyes kihágásokért járó büntetés nagyságát a kisebbségi nyelv­törvény sem pontosítja, de megadja a büntetés nagyságát meghatározó szempontokat. Fontos megemlíteni, hogy az államnyelvtörvény megsértéséért nem csak az állam­nyelvtörvény alapján lehet szankciókat kiróni. Mivel az államnyelvtörvény nagyon szé­les körű társadalmi viszonyokat szabályoz, sokszor más szervek is eljárnak az állam­nyelvtörvény megszegése esetén. 2010-ben például a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet szankcionált az államnyelv megsértéséért a reklámokról szóló törvény alapján, és a Frekvenciatanács a Műsorszórásról szóló törvény alapján. A szankciók esetében nem az a fontos, hogy mire vonatkoznak, hanem puszta létük és félelemkeltő hatásuk. A nyelvhasználati szabályozás áttekinthetetlen és egymásnak ellentmondó, ezért az átlagpolgároknak kevés lehetőségük van igazodni hozzá. A szankció léte arra ösztönzi őket, hogy minél nagyobb mértékben használják a szlovák nyelvet, mert a szabályozás ismeretének hiányában ez az egyedüli biztos dolog, amiért nem jár büntetés. A kisebbségi nyelvhasználat szankcióinak nincs ilyen hatásuk, ami­nek egyik oka, hogy politikailag elképzelhetetlen a szankciók alkalmazása. Sok szó esett arról, hogy a szankciók helyett inkább ösztönzőkkel kellene az állam­nyelvtörvény betartását elősegíteni. Eddig senki nem állt elő ösztönzőkről szóló javas­lattal. Ennek legkézenfekvőbb oka, hogy az államnyelvtörvény végrehajtása mindig is biztosított volt, annak alkalmazásához a feltételek adottak, megsértésére nem kerül sor. Egyszerűen nincs mit ösztönözni, illetve további ösztönzés már a kisebbségi nyelv­használók befolyásolásával valósulhatna csak meg. Az államnyelvtörvény csak egy álta­lános rendelkezést tartalmaz, melynek alapján az állam köteles elősegíteni, hogy min­denki megtanulhassa az államnyelvet. Az ösztönzők hiánya azonban rendkívül súlyos a kisebbségi nyelvtörvény esetében. A kisebbségi nyelvhasználat gyakorlati feltételei ugyanis nem adottak, és ezek szankci­ókkal sem teremthetők meg. Az államnak elsősorban lépéseket kellene tennie a kisebbségi nyelvtörvényben fog­laltak végrehajtásához. A hivatali nyelvhasználathoz nyelvi és módszertani segítségre 279

Next

/
Thumbnails
Contents