Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A szlovák nyelvhasználati szabályozás elemzése... hiszen maga a szlovákot államnyelvként befolyásoló alkotmányos cikk értelmezhető úgy, hogy a szlovák nyelv elsőbbséget élvez a többi nyelvvel szemben. Ezt az államnyelvről szóló törvény 1. § (2) bekezdése explicit ki is mondja, és a politikai diskurzusban is nagy szerepet játszik. Ilyen általános előnyben részesítés sem gazdasági, sem közigazgatási, sem más szempontokkal nem indokolható, és a kisebbségi nyelvek, különösen a magyar nyelv hátrányos megkülönböztetésének tekinthető. A fenti rendelkezés ellentmond a Karta több pontjának is, például a 7. cikkbe foglalt céloknak és elveknek. A 7.2 cikk alapján az érintett államoknak meg kell szüntetniük minden indokolatlan különbségtételt és korlátozást, amely a kisebbségi nyelveket hátrányosan érinti. A fenti probléma megoldásaként azt javasoljuk, hogy az Alkotmány törölje el az „államnyelv” kategóriáját, és hivatalos nyelvként határozza mega szlovákon kívül a két, területhez köthető kisebbségi nyelvet, a magyart és a rutént. 2. A nyelvtörvények egymáshoz való viszonya államnyelvtörvény § 1 (4) Ak tento zákon neustanovuje inak, na používanie jazykov národnostných menšín a etnických skupín sa vzťahujú osobitné predpisy. Az előző kérdéshez szorosan kapcsolódik a két nyelvtörvény egymáshoz való viszonya is. Az államnyelvtörvény szélesebb körben szabályozza a nyelvhasználat kérdését, mint a kisebbségi nyelvhasználati törvény, sokszor a kisebbségi nyelvek használatát is szabályozva. Szélesebb a területi és személyi hatálya is, hiszen az ország egész területére és minden lakosára, illetve minden hivatalára vonatkozik. Ezért általános törvénynek, /ex generálisnak tekinthető. A kisebbségi nyelvtörvény az államnyelvtörvénytől eltérő szabályokat fogalmaz meg a kisebbségi nyelvekre vonatkozóan, ezért speciális törvény, /ex specialis, az államnyelvhez képest. A /ex specialis derogat lex generalis jogértelmezési elve alapján a két törvény közötti eltérés esetén a kisebbségi nyelvtörvény rendelkezéseinek előnyt kellene élvezniük az államnyelv rendelkezéseivel szemben. Az államnyelvtörvény 1. § (4) bekezdése azonban ettől eltérő szabályozást tartalmaz. E szerint a speciális törvények csak akkor szabályozzák a kisebbségi nyelvek használatát, ha az államnyelvtörvény nem rendelkezik másként. Ellentét esetén tehát az államnyelvtörvény felülírja a kisebbségi nyelvtörvény és más törvények rendelkezéseit. Ez teljesen bizonytalan jogi helyzethez vezet, hiszen az államnyelvtörvény ennek következtében a kisebbségi nyelvek használatát is szabályozza, és átláthatatlanná teszi a szabályozást. Ennek a rendelkezésnek ugyanakkor gyakorlati célja nincs, mindössze szimbolikus üzenetet hordoz: nem csak az államnyelv élvez elsőbbséget minden más nyelvvel szemben, hanem az államnyelvtörvény is felül van rendelve minden más nyelvtörvénynek, még ha ez jogilag teljesen értelmetlen eredményhez vezet is. Véleményünk szerint az államnyelvtörvény 1. § (4) bekezdése a Karta több rendelkezésével is ellentétes. A 7.1 cikk c) pontja alapján az érintett államoknak a kisebbségi nyelvek megóvása érdekében azok fejlesztését szolgáló, határozott támogató lépéseket kell tenniük, a d) pont alapján pedig meg kell könnyíteniük és/vagy bátorítaniuk a kisebbségi nyelvek használatát. Mindkét célt gátolja a fenti rendelkezés. Ezenkívül ter249
