Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A nemzetiségi oktatás problémái Szlovákiában... amely a nemzetiségi iskolák témakörével egyáltalán nem foglalkozik. Ennek köszönhetően a kisebbségek nyelvén zajló szakoktatás szinte teljesen kihalóban van. Mint látható: számos problémával küzdenek a nemzetiségek nyelvén oktató intézmények. A legnagyobb gond viszont egyértelműen az, hogy a kisebbségi oktatásnak a mai napig nincs valódi stratégiája, nincs fejlesztési programja, amely figyelembe venné a szlovákiai nemzetiségek nyelvi, kulturális és egyéb sajátosságait. 2005-ben elkészült ugyan az oktatási minisztérium központi munkaterve alapján a nemzetiségi főosztály jóvoltából egy koncepció28 a nemzetiségi oktatás szervezésével és irányításával kapcsolatban, ám ez az értekezés, bár végigjárta a tárcán belüli egyeztetés minden egyes állomását, és az eredeti elképzelések értelmében sorsáról a kormány kisebbségi tanácsa29 lett volna hivatott dönteni, különböző okok miatt soha nem került még az oktatási miniszter grémiuma elé sem. A Fico-kormány ezt kihasználva hasonló címmel a saját szándékait vetette papírra, ez viszont szinte kizárólag a magyar tanítási nyelvű iskolákban zajló szlovákoktatásra helyezi a fő hangsúlyt, mintha ez lenne a nemzetiségi iskolák egyetlen gondja. 6. Megoldási lehetőségek A kisebbségi oktatás komplex, sokszereplős folyamat, problémáinak megoldása ily módon számos összetevő függvénye. Részben az érintett közösségeken, igényeiken és hozzáállásukon, belföldi és nemzetközi kapcsolataikon múlik, részben pedig az állam által biztosított feltételrendszertől függ, amelynek többek között vannak jogi, pénzügyi, intézményi, szakmai és személyi tényezői. A fenti tanulmányban leírt problémák elsősorban jogi természetűek. Ebből adódóan is az tűnik kézenfekvőnek, hogy a hatékony kisebbségi művelődés feltétele mindenekelőtt egy biztonságos jogi háttér és egy megfelelő szervezeti struktúra kialakítása, amelyben a nemzetiségek képviselőinek óvodái és iskolái a szakmai háttérszervezetek aktív támogatása révén végezhetik eredményes munkájukat. Itt viszont okkal merül fel egy megkerülhetetlen alapkérdés: Hogyan lehetne kielégíteni a kisebbségi igényeket úgy, hogy közben nem sérül a többségi rendszer? Ennek Európában számos előképe van, melyek elsősorban az intézményi önállóság és önrendelkezés talaján születtek meg. A téma bonyolultsága miatt viszont nem lehet sablonok alapján változást eredményezni, az átalakulás behatóbb vizsgálatokat és előkészületeket igényel. Ugyanakkor persze egy kutatás sem képes leegyszerűsített kérdésekre naprakész válaszokat adni, már csak azért sem, mert tájainkon - legalábbis az oktatás terén - összeolvadtak a szerepek, nem léteznek a kutatók, a szakértők, a tanácsadók és a döntéshozók csoportjai közti határok, következésképpen nincs a kutatás és a politika közt sem megfelelő kommunikáció. Summa summarum: a szlovákiai kisebbségek oktatása terén a hosszú távú értékek és a rövidebb távú érdekek mentén kell kialakítani egy működő modellt, amely írásos garanciát Q'ogszabályt) biztosít minden eshetőségre, hogy a nemzetiségek súlyuknak 28. Koncepcia výchovy a vzdelávania národnostných menšín v Slovenskej republike 29. Rada vlády Slovenskej republiky pre národnostné menšiny a etnické skupiny 219
