Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Nemzeti populizmus és választási magatartás ilyen választói csoportot különböztetünk meg. Az elsőbe azok a szlovákok tartoznak, akik magyar identitással rendelkeznek, de mint magyar anyanyelvű vagy kettős identitásit személyek, hivatalosan szlovák nemzetiségűnek vallják magukat. A másik, MKP-t választó szlovák csoportot lényegében a „tiszta” (tősgyökeres) szlovákok alkotják.22 A keleti járások adatai között kisebb az eltérés, de ezekben a körzetekben az MKP választási eredményei és a magyar nemzetiségűek számaránya közötti különbség is kisebb, mint nyugaton. Sőt, a Rimaszombati és a Tőketerebesi járásban az MKP eredményei alulmaradtak a magyarok létszámához képest. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a magukat magyarnak valló s ezekben a járásokban nagy létszámban jelen levő romák komoly hányada szlovák pártokra szavazott. Ha nem tudtuk is az 5. táblázatban ismertetett intervallumok alapján pontosan meghatározni a szlovák etnikum választási preferenciáit a 2006-os parlamenti választásokon, mégis viszonylag egyértelmű következtetéseket vonhatunk le választási preferenciáik stabilitásáról és változékonyságáról 2006 és 2009 között. Ivan Gašparovič 2009-es országos (összesített) eredménye (55,53%) és a jelenlegi kormánykoalíció pártjainak 2006-os országos eredménye között mindössze 6% a különbség. Ez azonban pontosan egyezik annak a hét kispártnak az összeredményével, amelyek ugyan a 2006-os választásokon nem jutottak be a parlamentbe, de ideológiájukból, politikai irányultságukból kifolyólag közelebb állnak a jelenlegi kormánykoalíció pártjaihoz, mint az ellenzékhez.23 Megállapíthatjuk tehát, hogy a nemzeti populista blokk, (a nemzeti és szociális erők blokkja) egészében véve megőrizte a támogatottságát az elmúlt három évben.24 Az 5. táblázatból az is kiderül, hogy az Ipolyságtól keletre húzódó déli, határ menti sávban a kormánykoalíció pártjainak támogatottsága ráadásul mérsékelt növekedést mutat, a legszembetűnőbb módon a Nagymihályi és a Tőketerebesi, továbbá a Kassa-környéki, Nagyrőcei, Rimaszombati és Nagykürtösi járásokban. Ezek a járások jelenleg a legnagyobb fejlesztési hiányosságokkal, a legmagasabb munkanélküliségi mutatókkal és általánosságban alacsonyabb életminőséggel küzdenek. A következő kartogram a Smer 2006-os választási eredményeket ábrázolja. Két változatban is bemutatjuk: az első kartogramot a statisztikai hivatal közléséből vettük át, a párt összesített eredményeit mutatja be az egyes választási körzetekben. A második kartogram a létező adatok kivetítése a szlovák nemzetiségű választók (pontosabban az MKP-t nem választók) halmazára. 22. Elemzéseink szerint a Magyar Koalíció Pártja összesített eredményéből (11,68%) a tősgyökeres szlovákok szavazatai mintegy 0,5%-ot tesznek ki. L. Petőcz Kálmán: A dél-szlovákiai szlovákok választási viselkedése. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 9. évf. 1. sz. 8. p. 23. A következő pártokról van szó: Szlovákia Kommunista Pártja (Komunistická strana Slovenska), Szlovákiai Munkások Szövetsége (Združenie robotníkov Slovenska), Demokratikus Baloldal Pártja (Strana demokratickej lavice), SLNKO, Szlovák Néppárt (Slovenská ludová strana), Mozgalom a Demokráciáért (Hnutie za demokraciu), Baloldali Blokk (Ľavicový blok). 24. Mindamellett feltételezzük, hogy Ivan Gašparovičot mint a Smer és az SNS hivatalos jelöltjét az elnökválasztásokon elsősorban a jelenlegi kormánykoalíció hívei támogatták a szavazataikkal. A HZDS-nek ugyan nem volt a jelöltje, mégis úgy véljük, hogy a HZDS-választók az urnák felé igyekezve nagyobb valószínűséggel döntöttek Ivan Gašparovič, mint Iveta Radičová mellett. 183
