Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Nemzeti populizmus és választási magatartás maradt alul a szlovákok körében a Szlovák Nemzeti Párt, ez pedig a Dunaszerdahelyi. Ez részben azzal is indokolható, hogy ebben a járásban kifejezetten alacsony a szlovákok számaránya, miközben egy részük valójában magyar identitású. Véleményünk szerint ennél meghatározóbb szempont Pozsony közelsége, feltételezzük, hogy a Felső- Csallóköz választási magatartására gyakorolt hatása igazán jelentős. Az itt élők közül sokan a munkahelyük vagy más társadalmi kötelezettségeik révén kötődnek a fővároshoz, megint mások az utóbbi évtizedekben költöztek Pozsonyból a régióba. A kormánykoalíció pártjainak összesített eredményeit elemezve megállapíthatjuk, hogy a Szenei és a Dunaszerdahelyi járás, valamint a Párkányi körzet kivételével gyakorlatilag Dél-Szlovákia valamennyi járásában győzelmet arattak az ott élő nem magyar választók körében! Nyugat-Szlovákiában a Smer, a HZDS és az SNS legjobb eredményüket az Érsekújvári körzetben, illetve a Nyitrai járásban érték el. Ipolyságtól keletre Nógrádban és Gömörben voltak a legsikeresebbek (a Nagykürtösi, Losonci, Rimaszombati, Nagyrőcei és Rozsnyói járásban). A Smer, a HZDS és az SNS kormányzati blokk pártjainál elért eredményeket kölcsönösen összehasonlítva többé-kevésbé megítélhetjük, mely motiváció bírt meghatározó erővel az említett járásokban élő választók döntésére. Mindhárom párt választási retorikájában hangsúlyosan jelen voltak ugyanis - igaz, különböző mértékben és arányban - a nemzeti és a szociális elemek. Feltételezzük, hogy a dél-szlovákiai szlovákok körében a kormánykoalíció pártjai megválasztásának motivációjában nyugatról kelet felé haladva fokozatosan változik a populizmus nemzeti és szociális elemeinek aránya. Míg nyugaton nyilván a nemzeti-állami érdekek védelmének retorikája bizonyult hatásosnak, kelet felé haladva jobban bevált a „szociális érzékenység” retorikája és a korábban kormányzó jobboldali pártok gazdaságpolitikájának a kritikája. A Smer éppen a legmagasabb munkanélküliséggel és legkevesebb fejlesztési impulzussal rendelkező járásokban érte el a legszámottevőbb, mintegy 40%os eredményeit a szlovák választók körében. Ehhez fogható eredményeket Nyugat- Szlovákiában a már említett Nyitrai és Érsekújvári körzetben tudott elérni. Itt azonban nagy valószínűséggel a nemzeti szellemű retorika hatása érvényesült, valamint az a tény, hogy a HZDS nemzeti érzelmű szimpatizánsai átvonultak a Smer választási táborába. Egészében véve a Smer sikeressége Dél-Szlovákiában átlagon felülinek mondható, kivételt képez a Szenei és a Dunaszerdahelyi járás (Pozsony hatásának köszönhetően), valamint a Párkányi körzet. Csupán ezekben a körzetekben ért el kevesebb mint 30%-ot a szlovák nemzetiségű választók körében. Lényegében hasonló következtetést vonhatunk le a Vladimír Meőiar vezette politikai mozgalom választási eredményeiből, mint a Smer és az SNS esetében. A HZDS sikeressége a szlovákok körében járásonként alig tért el az országos átlaguktól, egészében véve azonban nyugaton relatíve jobban szerepelt a mozgalom, mint keleten. Nógrád, Gömör és Kelet-Szlovákia elmaradottabb régióiban a HZDS választói jelentős arányban átpártoltak a Smerhez, valószínűleg a pártvezetés markáns szociális retorikájának köszönhetően. Ebből a szempontból figyelemfelkeltő a Rimaszombati járás, ahol a volt HZDS-szavazók nem csupán a Smerhez, hanem az SNS-hez is nagy számban csatlakoztak. Ez esetben valószínűleg az a tényező játszott közre, hogy a régióban nagyszámú roma közösség él. A következő táblázatban összehasonlítjuk Ivan Gašparovič 2009-es választási eredményeit a Smer-HZDS-SNS kormányzati blokk eredményeivel a 2006-os parlamenti választásokon a nemzetiségileg vegyesen lakott dél-szlovákiai járásokban. 181
