Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Ollós László A NYELVI JOGOK ÉS A NEMZETI EGYENLŐSÉG A nyelvi jogok kapcsolata az emberi jogokkal nyilvánvaló. A nyelv az emberi természet lényegi része. Nyelv nélkül nem volna ember az ember. Tehát az emberi mivolt egyik kétségbevonhatatlan előfeltétele. Akik ellenzik a nyelvi jogok besorolását az emberi jogok közé, még azoknak is nyelvre van szükségük álláspontjuk kifejtéséhez. A nyelv az ember egyéni öntudatának legfontosabb eszköze. Továbbá a nyelv a társadalmi kooperáció előfeltétele,1 az emberi együttműködés nyelvi kommunikáció nélkül csak az állatvilágszintjén realizálódhatna. A nyelv a közösségi identitás előfeltétele. Nélküle az ember emberként nem válhatna társadalmi lénnyé, sem az emberiség törzsfejlődése során, sem pedig egyénként a társadalmi szocializáció folyamatában. Következésképpen nyelv nélkül politikai közösséget sem alkothatna az ember. Nem hozhatna racionális döntéseket a köz ügyeiben, hiszen meg sem vitathatná azokat embertársaival. De fogalmak hiányában maga sem gondolhatná átokét, fgy nem volna képes polgárrá válni, hiszen közügyekben nem volna képes saját álláspont kialakítására. Sőt amiatt sem, mivel a másokhoz fűződő kapcsolatnak morális dimenziói is vannak, így nyelv hiányában a helyeset sem tudná fogalmilag elválasztani a helytelentől. És végül, az előbbiekből következően nyelv nélkül az emberi jogok sem létezhetnének, hiszen nem tudnánk elgondolni azokat. Valamint pracedurálisan sem lennének realizálhatóak. Például nélküle aligha élhetne az egyén a szólás vagy a sajtó szabadságával. Sőt a kapcsolat még mélyebb. A nyelv tehát az emberi öntudat lényegi eszköze. Alapvető eleme az ember személyiségének, racionális és morális mivoltának, általa érti, alkotta és alkotja az emberi jogok eszméjét. A modern nyelvek kialakulásának során azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a szerepet nem töltheti be minden nyelv mindegyik egyénnél. Az ember legfeljebb néhány nyelvet képes elsajátítani élete során, és azokat sem ugyanolyan szinten. Az is közismert tény, hogy melyik az a nyelv, amelyiket a legmagasabb szinten bírja: nyilvánvalóan az anyanyelve. Ezen a nyelven fogalmazza meg önmagát és a világot, anyanyelve révén születik meg öntudata. 1. Jürgen Habermas szerint a testmozgás ugyan része a cselekvésnek, ám nem maga a cselekvés, ahhoz a cselekvés elgondolt terve is szükséges. A kollektív cselekvésnek pedig az érintettek együttműködése okán kommunikatív cselekvésnek kell lennie. Lásd: Jürgen Habermas: Theorie des Kommunikativen Handelns. Erster Band, Frankfurt am Main, Suhrkamp Verlag, 1988, 146-147. p 15
