Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Egy csökkenés anatómiája... a korábbi feltevésünket, hogy a magyar lakosság természetes fogyása a 90-es évek közepén vette kezdetét, a fogyatkozás vélhetőleg jóval korábban, a 80-as évek második felében, végén elkezdődött. 1991 és 2001 között a regisztrált adatok alapján kimutatott természetes fogyás értéke meghaladta a 2000 főt. A tényleges fogyás, azaz a születések, halálozások és a vándorlás különbözete ennél kissé alacsonyabb volt, mivel a magyar lakosság vándorlási egyenlege a vizsgált időszakban mintegy 600 fős többletet mutatott ki.5 Az országos trendekkel egybevetve a magyar lakosság szaporodása mintegy 15-20%-kal alacsonyabb az országos értékeknél. Ennek egyik oka a magyarok országosnál alacsonyabb termékenysége, a másik pedig az, hogy a vegyes házasságokból származó gyermekek meghatározó többsége a többségi nemzethez tartozónak, szlováknak vallja magát. De erről a kérdésről az asszimilációs folyamatok vizsgálatánál lesz szó. 2. Asszimiláció - nemzetiségváltás A következőkben megvizsgáljuk, hogy milyen mértékben befolyásolták az asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarok számának alakulását. A magyar-szlovák asszimilációs folyamatokat két vetületben tekintjük át. A nemzedékváltás során kimutatható (intergenerációs) asszimiláció mellett a nemzedéken belüli (intragenerációs) asszimilációs folyamatokat tekintjük át. Az intergenerációs asszimilációs folyamatokat elsősorban a vegyes házasságból született gyermekek nemzeti hovatartozásának alakulásánál figyelhetjük meg. Egy 1998-ban, illetve 2000-ben végzett két kutatás szerint a magyar-szlovák vegyes házasságokból született gyermekek eltérő mértékben vallják magukat magyar vagy szlovák nemzetiségűnek.6 Abban az esetben, ha e családokból származó gyermekek megközelítőleg azonos arányban vallanák magukat magyar, ill. szlovák nemzetiségűnek, nem kellene számolnunk körükben nemzetiségváltással, asszimilációval. Az említett vizsgálatok adatai szerint a vegyes házasságokból született gyermekek 80%-a szlováknak, és csak 20%-a vallja magát a későbbiekben magyar nemzetiségűnek. Ha tekintetbe vesszük, hogy, a magyar házasságkötések mintegy 30%-a vegyes házasság, (melyek több mint 90%-a szlovák féllel köttetik) ennek következtében a magyar etnikai termékenység jelentős mértékben alacsonyabb a biológiainál.7 A továbbiakban nézzük meg, hogyan mutatkoznak meg az asszimilációs folyamatok a nemzedékek életén belül, intragenerációsan. 5. A regisztrált adatok alapján az 1991-2000 években a magyarok tényleges fogyása 1520 fő volt. 6. Lásd: Csepeli-Örkény-Székelyi 2002; Gyurgyík 2006. 7. A nemzetiségek termékenységének vizsgálatánál meg kell különböztetni a demográfiai és az etnikai reprodukciót. A magyarok demográfiai értelmű reprodukcióján a magyar nemzetiségű anyák által szült valamennyi gyermek számát, etnikai reprodukciójukon pedig a magyar nemzetiségű gyermekek számát értjük. Az első érték a magasabb, mivel nem minden magyar anyától született gyermek lesz a későbbiekben magyar nemzetiségű. A reprodukció alakulása szempontjából meg kell különböztetni a biológiai reprodukciót az etnikaitól. Biológiai reprodukció alatt a magyar anyák által szült gyermekeket értjük, az etnikai reprodukció alatt azt értjük, hogy a magyar születések száma hogyan aránylik a magyar nők által született gyermekek számához. (Szilágyi 2002, 71. p.) 141
