Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

Orosz Ors

Pár perc múlva már Szendrei nagymama büszkén sorakoztatta fiait és unokáit, s elmondta: Ő ide férjhez jött az alsó-gömöri Hanváról valamikor, tán a hetvenes években. Saját szavaival élve: ők biz - igaz, hogy három nyelven beszélnek - fzig-vérig magyarok(l). Fiai itt, ebben az egy udvarban telepedtek le. Szaporodtak és sokasodtak, s lám, az 1930-ban még nulla magyar lakossal rendelkező kisfalut 1991-re 36 százalékra tornázták fel.

Igaz, hogy a magyar iskola hiánya - mert ugye, ahol az iskola, ott a nemzet - asszimilációhoz vezetett, de 10 évvel később még így is 17%-ra teljesítettek.

Hát így lett Lipóc magyar falu, és ugyanígy Szilistye, a szomszéd község is, s így került rá mindkettő a '94-es táblatörvény mellékletét alkotó listára, mely máig szabályozza a helységnevek magyar nyelvű kiírását, s amelyet mellesleg egyik községben sem tartanak be.

136