Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Mrva Marianna-Szilvássy Tímea Amikor arra kérdeztünk rá, mely információk jutnak el csak szlovákul a lakossághoz, a polgármesterek elsősorban a választásokkal kapcsolatos tájékoztatókat, információkat, általános érvényű rendeleteket, adókkal kapcsolatos nyomtatványokat, pályázati felhívásokat, meghívókat említették. A településeken jelentős funkciót tölt be a hangosbeszélő. A felmérés eredményei szerint a települések 69%-ában először szlovák, utána pedig magyar nyelven hirdetnek. A települések 18%-ában pedig először magyarul, utána pedig szlovákul szólal meg a hangosbeszélő. A maradék esetben fele-fele arányban oszlik meg azon települések száma, melyekben vagy csak szlovákul, vagy csak magyarul hirdetnek (ez az arány 5- 5%-ot tesz ki). Az eredmények az aktuális helyzetre mutatnak rá. A kérdést - amelyet különböző törvények, rendeletek is befolyásolhatnak - viszont nagyobb távlatokban is érdemes kutatni. Ebben az esetben a 2009-ben elfogadott nyelvtörvény módosítása az idevágó jogszabály, mely szabályozta a hangosbeszélő által közvetített hirdetések nyelvét, sorrendjét. A felmérés igyekszik kutatni e törvény hatását is. A felmérés eredményei az alábbi változást mutatják: 7. táblázat. A hangosbeszélő nyelve - időbeli összehasonlítás (%) Milyen nyelven hirdetnek ma? 2009 előtt milyen volt a gyakorlat? Különbség csak magyarul 6,4 24,7-18,3 csak szlovákul 5,3 4,9 +0,4 először magyarul, aztán szlovákul 17,8 21,3-3,5 először szlovákul, aztán magyarul 68,7 47,9+20,8 nincs hangosbeszélő 1,9 1,1 +0,8 20. grafikon. A hangosbeszélő nyelve 2009 előtt és jelenleg - grafikai összehasonlítás nincs hangosbeszélő először szlovákul, aztán magyarul először magyarul, aztán szlovákul csak szlovákul csak magyarul 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 2009-előtt milyen volt a gyakorlat? m A hangosbeszélőn milyen nyelven hirdetnek ma? no
