L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)

4. A menekültek fogadása és elhelyezése

A menekültek fogadása és elhelyezése A menekültek vonatjai nagy késéssel vasárnap délelőtt érkeztek a trencséni állomásra. Két hosszú vonat rövid időközben robogott be több mint 600 menekülttel, kik minden elszállítható vagyonukat - bútort, ruhát, élelmet, marhát, baromfit - magukkal hoz­ták (...) Az elhelyezkedés után már vasárnap kezdődött a menekültek tartós elszállá­solása és ingóságainak elszállítása. Nagy nehézséget okozott, hogy az e célra már előre kijelölt lakások nagy része nem volt alkalmas a menekülők jószágainak befogadására, különösen az elhozott állatok elhelyezése okozott nagy gondot...135 A szeptember elején Pozsonyba érkezett majdnem ezer menekülttel is érkeztek háziállatok, azonban ezeket sikerült átmenetileg istállókban elhelyezni: Szeptember 7-én már 989 Pozsonyban elhelyezett menekültről számoltak be, s egyben a kiürített és erdélyi megyékből. A menekülteket és megmentett holmijukat a város honvédutcai barakkjaiban, a dologházban és a vallonutcai rendőrlaktanyában he­lyezték el, míg a marhák, disznók stb. - amiket a menekülteknek sikerült elhozniok - a város marhavásári telepének istállóiban nyernek elhelyezést.'36 A lakóhelyüket elhagyni kényszerült gazdák egy része különböző okokból azonban már menekülés során kénytelen volt megválni marháitól, mivel nem tud­ták takarmánnyal ellátni őket, vagy pedig valamilyen okból szállításuk nem volt megoldható. Általában jóval áron alul voltak kénytelenek eladni őket. A regioná­lis sajtó is sokat foglalkozott az erdélyi marhaállomány problémájával, a Pozsonyi Gazda című lap különösen nagy teret szentelt ennek a kérdésnek, gazdatársadal­mat és a lakosságot egyaránt részletesen tájékoztatták a helyzetről. A kiürített erdélyi településekről elhozott állatok miatt így fennállt annak a ve­szélye, hogy majd az állatok nélkül visszatérő gazdálkodók nem tudják elvégezni a mezőgazdasági munkákat, illetve a tej és a tejtermékek hiányában súlyos gondok adódhatnak az élelmiszer-ellátás terén. Az problémára megoldást kellett találni, ezért a földművelésügyi minisztérium létrehozta a Hadi Állatátvételi Bizottságot, amelynek elődleges feladata a marhaállomány elhelyezése és takarmánnyal való ellátásának biztosítása volt, annak érdekében, hogy a majd lakóhelyükre visszatérő menekültek magukkal vihessék ezeket. A bizottság szabta meg az állatok hatósági egységárát, hogy ezáltal meggátolja, hogy jóval áron alul vásárolják meg a mene­kültek marhaállományát. A Magyar Gazdaszövetség is arra ösztönözte tagjait, hogy vásárolják meg a menekülők állatait, így azok megfelelő helyre kerülve takarmányt kaphatnak, és ezáltal megmenekülhetnek a kényszervágástól.137 A Felvidéki Újság beszámolt Gedeon Aladárnak a képviselő szeptember 20-án a parlamentben az erdélyi marhaállomány értékesítésével kapcsolatban elhang­zott felszólalásáról, aki többek között azt a kérdést intézte a báró Ghillány Imre 135 Erdélyi menekültek városunkban. Vágvölgyi Lap, 1916. szeptember 17. l.p. 136 Erdély menekültjei Pozsonyban. Nyugatmagyarországi Híradó, 1916. szeptember 7. 5. p. 137 A „Hadi állatátvételi bizottság” hivatása. Pozsonyi Gazda, 1916. szeptember 30. 2. p. A cikket teljes terjedelmében 1. a Mellékletben: 388-390. p. 61

Next

/
Thumbnails
Contents