L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
3. Hova érkeztek menekültek?
Hova érkeztek menekültek? a hatóságok, helybeli jótékony egyletek, társulatok és a nagyközönség közreműködésével haladéktalanul intézkedjenek helyi bizottságok alakításával, amelyek már útban levő menekülteket az állomáson fogadják, ellátásukról és elhelyezésükről gondoskodjanak.”98 Eperjesen és környékén különösen megnehezítette a helyzet megoldását, hogy Sáros vármegye területének egy része az orosz csapatok betörése következtében 1914-1915-ben szintén hadműveleti terület volt. A harcok miatt a lakosság menekülni kényszerült a megye más területére, de közben nagyon sok földönfutó érkezett Galíciából is, tehát e megye lakosságának gazdasági helyzete a háború által közvetve nem sújtott megyékhez viszonyítva sokkal rosszabb volt.99 Ennek ellenére kénytelenek voltak az erdélyi menekülőket is elhelyezni és ellátásukról gondoskodni. Október végéig az erdélyiek számára hatóságilag irányított gyűjtés körülbelül 20 000 koronát eredményezett. Az alispán október végi jelentésében nagyra értékelte a lakosság áldozatkészségét. „Különösen ki kell emelnem e tekintetben a vármegye népét is, amely igen nagy összegekkel járult hozzá a gyűjtéshez, s különösen megható, hogy azon vidékeink lakossága, amely még csak nemrég maga is közvetlenül tapasztalta az ellenséges betörés nyomorát.. .”100 Sajnos, a vármegyében elhelyezett menekültek pontos számáról a lap nem közölt adatokat, csupán a szeptember 24-én megjelent számban tették közzé az addig érkezett körülbelül húsz menekült névsorát: Az erdélyi menekültek névsorát s tartózkodási helyüket mindenkor a legnagyobb készséggel közöljük, hogy esetleges hozzátartozóik így könnyebben tudomást szerezzenek hollétükről: Eperjesre menekültek: Oczvirk Ede fiával Petrozsényből, Tábor utca 5. Wallinger Mária Fő utca 123. Radó Rózsi, Bástya utca 15. Özv. Dite Vencelné két unokájával, Bástya u. 8. Brandisz Jánosné, Holló u. 20. Wolf Józsefné, Kassai u. 16. Parleszák József családjával, Szekcső u. 3. Palonczára: Cseszák István és neje és négy gyermeke Gyergyószenttölgyesről Geller Ignácné hat gyermekével Brassóból. Héthársra: Ungár Gáborné Felsőszálláspatakról.101 98 Eperjesi Lapok, 1916. szeptember 3. 1. p. 99 Ezeknek a falvaknak az újjáépítése céljából alakult meg 1915 tavaszán a Feldúlt Tűzhelyeket Újjáépítő bizottság, amely meghirdette a Kárpáti Feldúlt Tűzhelyekért elnevezésű országos gyűjtőakciót (Szijj-Ravasz 2000,174-175. p.). 100 Közigazgatás. Alispáni jelentés. Eperjesi Lapok, 1916. október 29. 1. p. 101 Eperjesi Lapok, 1916. szeptember 24. 4. p. 45
