L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet Erdélyi menekültek Dunaszerdahelyen Vasárnap e hó 10-én éjjel 10 órakor egy vonat érkezett Dunaszerdahelyre 225 erdélyi menekülttel. Az elöljáróság, élén Németh Dezső dr„ főszolgabíróval, nagy Árpád tb. főbíróval és Bartossik István főjegyzővel fogadta őket az állomáson. Miután a hosszú útról érkezettek már mély álomba voltak elmerülve, a közönség szép csendben eloszlott a virrasztók üdvözlése után. Másnap reggel nagyszámú hölgybizottság Németh Dezsőné vezetésével bőségesen ellátta őket minden jóval. Dunaszerdahely apraja-nagyja, valamint a katonaság is legnagyobb készséggel támogatták a bizottságot a háború által ily erősen sújtott honfitársak megsegítésében. Utána a menekülteket részben Dunaszerdahelyen, részben a vidéken, Nemesabonyban és Patonyban magánházakba helyezték át. A vonat 44 megrakott vagonban hozta a leginkább Marostordáról és Csikmegyéből való menekülők holmijait, melyeket aztán a szekerek végtelen sora 48 órán át szállított ideiglenes új otthonukba, ahol igazi magyar vendégszeretettel fogadták őket. A menekültek közt van a gyergyói és csíki kincstári erdőgondnokság személyzete, az állami erdőőri szakiskola és számos ipari és szakmunkás, kiket a hatóság azonnal jegyzékbe is vett. Vasúti alkalmazottak is jöttek, kik leginkább az itteni vasutasoknál helyezkedtek el. Nyugatmagyarországi Híradó, 1916. szeptember 15. 5. p. Mély HeseMltjei. Magyarország ezeréves fáját Recsegteti, rázza a vihar, Legvadabbul — leggyönyörűbb ágát..% Nyög bele a délkeleti Kárpát Földönfutó magyarjaival' Vihar rázza? DWhog> ! A szélvihar Ha rombol is, fenséges a kép: Az erdélyi hegyek-ZCg-zugáhan Semmi fenség! Csak rablóvilág van! Nem egy banda, hanem egész nép! LeskdLődÖtt át a kerítésen, ^ Mikor fordult el a gazdaszem? S hogy elfordult, a nyitva felejtett Kapun bejött s kincs sebet ejtett Az elárult, árva nemzeten. Soha ilyen fájó megalázás! Hogy a nemes, büszke magyar faj, •Melynek háza, földje, vize, kertje Annyira az övé, mint u lelke: Elmenekül, mint a kivert raj! Kincses Erdély sok szép varmegyéje Hull; hull, csak hull, mint a drága gyöngy Zsiványország véres tengerébe . . . Mi g a székely hősök tetemére------------------Hull, hull, eAak liuLI n véres göröngy . . Es a kivert rajt. hozza a vihar. Hozza . . . hozza. ... és zokogva zúg A síneken sötét kígyók sora ^ amerre elzúg: Istenem! soha ilyen könnyes nem volt még az út! Hiszen minden, de. minden ott maradt, Mi kedves volt, mit szerető gond Felhalmozott a esa.lúdi házban. Minden bútor ... * láij egy szál ruhában Hagyta oda az édes otthont! A termo föld, kis virágos udvar, A majorság: mind, de mim! oda! S akik otthon össze melegedtek. Egymásra most a.lig-olig lelnek. Vagy hu lelnek, késöá, vagy soha . . . A lelkében ezer torkú bánat Kel-fel sikolt, vádol, vigaszt kér S leggyötröbben, amikor elhallgat... Nincs több könnye ... vége lesz a jajnak, Mikor közénk elcsigázva ér. Rajtunk a sor, hogy ne várjunk arra, Mig1 dermesztőn sir n sin jaj: Gyorsan kell u keblünkre Ölelni, Akit a vad oláh csorda vert ki, Amip csak j aj, s nem halál — a baji Végezzünk ‘hát o sopánkodással! Segítsetek! de gyorsan, hamar! Ki aliogv tud: pénzzel, ©leséggel. Mi- keleten a rút elieneéggef Végez majd a maradók magyar! ''À „maradék magyar .. Hát ki mástól Várhatnék a megváltó erőt? Csali nyissák ki a tigris ketrecét-, A medvéket gyönyörrel tépi szét “És meg nem á(ll Bukarest előtt! A búntaJom oly mély. mint ti tenger! S magsa a 'bosszú, mint az Isten! Ha magasság nincs több számunkra, Be lesz fejezve jól a munka, Csak ez az egy erő segítsen ! Csak ez az. egy ..., meg a saját erőnk! S'C kettőben ki kételkedik? Vagy egy magyar ilcf® a földön, Vagy minden Ints menekülőnkön -A végső nlfczúnáa segít. 375
