L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet 18.13. Losonc: Felsőnógrád; Losonci Újság Menekültek Losoncon Erdély mind több s több megyéjének kiürítse folytán előreláthatólag Losonczra is fognak kerülni nagyobb számmal menekültek. Erre való tekintettel a jóléti bizottság szeptember 4-én értekezletet tartott, melyen elhatároztatott, hogy már is megtétetnek az előzetes intézkedések az esetre, ha a menekülők nagyobb számban hirtelen érkeznének Losonczra. Átmenetileg szállásul igénybe fognak vétetni az óvodák, a Zöldfa terme, az izr. szt. egylet helyisége és szükség esetén a kaszinó s polgári kör helyisége, azonkívül üres lakhelyiségek, innen a menekültek lehetőleg családoknál nyernek elhelyezést. Gondoskodás történt az iránt is, hogy kellő élelmiszer is álljon rendelkezésre. A szükséges előzetes költségekre a bizottság megszavazott 1000 koronát, ehhez még felajánlott Herzog Ignác 500 k-t, Kálmán József 100 k-t. Ha szükség lesz rá, úgy megindíttatik a társadalmi gyűjtés s pedig nemcsak pénz, hanem ruhaneműek adományozása iránt is. Felsőnógrád, 1916. szeptember 7. 2. p. A szervezett társadalom A románok orvtámadása Erdély határszéli megyéinek egész lakosságát megmozdította, úgy, hogy ma szinte az ország minden része teli van erdélyi menekültekkel. Emlékezzünk azonban vissza. Mikor az erdélyiek menekülése megkezdődött, alig volt valamiféle intézkedés, amely akár a fővárosban akár az ellenségtől távol eső, az orvtámadás által egyáltalán nem érintett megyékben és városokban a menekültek fájdalmait, szenvedéseit enyhítette volna. Most már természetesen mindenhol történt gondoskodás arról, hogy a menekültek elhelyezést és élelmet kapjanak és nem hisszük, hogy ma volna menekült, szenvedő erdélyi embertársunk, aki ne részesülne a társadalom jótékonyságában. Elismerjük azt is, hogy a társadalom és a hatóságok, mikor felismerték a veszélyt, az elképzelhető legnagyobb gyorsasággal megszervezték a szükséges szervezeteket, azonban ebből a mostani néhány napos zűrzavarból, amely sok embernek mérhetetlen és indokolatlan szenvedést okozott, a jövőre nézve egy rendkívül fontos következtetést kellene levonni. A háború legfontosabb követelménye - azt az eddigi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk - egy minden irányban, minden vonalra kiterjedő pontos és alapos szervezettséggel. Ez képezi a hadsereg alapját is, de csak ez hozhatja meg a győzelmet is. Az ántánt állandó kapkodása, tervszerűtlensége és szervezetlensége a legjobb bizonyíték az állításunk mellett. Az állam és a hadsereg szervezete mellett a társadalomnak is szervezettnek kell lennie. Tudjuk nagyon jól, hogy sokféle társadalmi szerv működik ma már az országban, amelyeknek mindenek [előtt] az az együttes célja, hogy a háború okozta sebeket begyógyítsa, sőt ilyen sebek felfakadását megakadályozza. - Azonban épp az erdélyi menekültek esete bizonyítja, hogy e szervezetek egész berendezése nem felel meg a háborús követelményeknek. A háború ugyanis a meglepetések játéka. Soha nem tudjuk, hogy a háborúban mit hoz a holnap. Nem tudjuk a harctereken és nem tudjuk itthon. De a hadsereg szervezete olyan, hogy bármelyik pillanatban ellensúlyozni tudja a veszélyt, a hirtelen meglepetés okozta bajokat, ugyanilyen szervezeteket kellene létesíteni a társadalomban is. Látjuk nagyon jól, hogy a társadalom mily gyorsan sietett anyagilag egyes újságok felhívására az erdélyi menekültek támogatására. A helyzetnek azonban olyannak kell lenni, hogy a társadalom meglévő szervezetei minden meglepetés, vagy minden váratlan baj esetén 337
