L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet 19.10. Komáromvármegye Hivatalos Lapja Másolat: Magyar kir. honvédelmi miniszter.32100/24. 1916. szám. Rendelet Az ellenség által megszállott vagy az ellenség által veszélyeztetett vidékről elmenekült olyan családok segélyezése tárgyában, amelyek eddigi tartózkodási helyükön állami segélyben (napi segélyben) vagy ideiglenes évi segélyben részesültek. Az ellenség által megszállott, vagy az ellenség által veszélyeztetett vidékről elmenekült olyan családoknak segélyezése tekintetében, amelyek eddigi tartózkodási helyükön az 1882: XI. 1912: LXVIII. vagy 1914: LXV. törvénycikk alapján állami segélyben (napi segélyben) vagy az 1915: XV. törvénycikk 7 §-a alapján ideiglenes évi segélyben részesültek, a következőket rendelem: Az ellenség által megszállott vagy az ellenség által veszélyeztetett vidékről elmenekült olyan családokat, amelyek eddigi tartózkodási helyükön az 1882: XI., 1912: LXVIII, vagy 1914: XLV. törvénycikk alapján állami segélyben (napi segélyben) vagy az 1915: XV. törvénycikk 7. §-a alapján ideiglenes évi segélyben részesültek és ezt a körülményt elfogadható módon (fizetési könyvecskével, eddigi tartózkodási helyük elöljáróságának nyilatkozatával, két hitelt érdemlő tanú jegyzőkönyvi nyilatkozatával, két hitelt érdemlő tanú jegyzőkönyvi nyilatkozatával stb.) igazolni tudják, az elhelyezésre szolgáló községben (városban) azonnal fel kell venni segélyezés alá s az ilyen családok részére a segélyt a hatályban álló törvényeknek és rendeleteknek megfelelően soron kívül kell megállapítani és kifizetni. Tekintettel azonban arra, hogy a m. kir. belügyminiszter úrnak az 1916. évi 4350., 4710., és 5080. rend. számú rendeletével közölt 1916. évi 4340. ren. számú rendelete értelmében az ellenség által megszállott, vagy az ellenség által veszélyeztetett vidékről elmenekült lakosság munkaalkalom hiányában és rászorultság esetén közellátásban részesítendő, kétszeres segélyezés elkerülése végett az olyan menekültek részére, akik a m. kir. belügyminiszter úr által engedélyezett közellátásban részesülnek, az állami segély (napi segély) illetőleg az ideiglenes segélyek abban az esetben és csak annyiban állapítható meg és fizethető ki, ha és amennyiben az őket megillető állami segélynek (napi segélynek), illetőleg ideiglenes évi segélynek az összege a m. kir. belügyminiszter úr által engedélyezett közellátásnak az öszszegét meghaladná. Ha tehát a menekült család nagyobb összegű közellátásban részesül, mint amilyen összegű állami segélyre (napi segélyre) vagy ideiglenes évi segélyre igénye lenne, a segélyt nem lehet megállapítani és kifizetni, ha pedig a menekült család kisebb összegű ellátásban részesül, mint amilyen összegű állami segélyre (napi segélyre) vagy ideiglenes évi segélyre igénye lenne, segély címén csak a közellátás és a segély összege közötti különbözet állapítható meg és fizethető ki. Az állami segély (napi segély) vagy ideiglenes segély megállapítása és kifizetése szempontjából a magánosok vagy a társadalom által a menekülőknek akár készpénzben nyújtott segélyezés nem esik egyenlő elbírálás alá a m. kir. belügyminiszter úr által engedélyezett közellátással, az ilyen segélyezés tehát nem akadályozza meg az állami segélynek (napi segélynek) vagy ideiglenes évi segélynek megállapítását és kifizetését. Az elhelyezésre szolgáló községben (városban) önként érthetőleg csak azok a menekültek, illetve a menekülteknek csak ama családtagjai vehetők fel segélyezésre, akik az illető községben (városban) tényleg elhelyeztettek. 319
