L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet Némelyik boldog, hogy megmenthette a kecskéjét, a tyúkjait, a libáit. Van, aki az őrült rémületben az értékes holmija helyett ijedtében a fekete házi macskáját mentette meg, amely most irigylendő otthonossággal dörgölődzik a gyermek fázós lábaihoz. Maroshévízről is jutott hozzánk egy csomó menekült. Szombaton reggelig 183 menekültet jelentette be hivatalosan a városi magisztrátus előtt. Ennek a 183 főnyi csoportnak legnagyobb részét a helybeli Milch cég maroshévízi telepén alkalmazott, s most idemenekült munkások alkotják. Mint halljuk, a cég gonddal és figyelemmel van régi munkásaira, a munkabírókat foglalkoztatja s a családtagok ellátásáról gondoskodik. A 183 székely a városmajor és a szövetkezet részéről rendelkezésre bocsátott lakást nem számítva tizennyolc helyen, magánosoknál lakik, - kik dicséretes hazafiúi buzgalommal ingyen ajánlották föl hajlékukat székely véreinknek. A belügyminiszter által rendelkezésre bocsájtott összegből, mely az első segélyre a menekültek sorsának javítására való, állandóan osztanak ki kisebb-nagyobb summákat a rászorulóknak! Ezen kívül jár nekik napi L- k segély, - ezt Kürthy István főispán folyósítja. A héten tatára érkezett négyszázkilencven menekülő. Örök becsületére válik a tatai járás egyszerű népének áldozatkészsége s jó szíve. A járásban ugyanis kidobolták, hogy menekülők érkeznek a tatai állomáson, a dobszóra éjnek idején, hajnali két órakor fél ezernyi menekülőt háromszázhúsz parasztkocsi várta... Tülekedtek, kire jusson menekült. Komáromi Újság, 1916. szeptember 21. 4. p. Az erdélyi menekültekért A román betöréssel tűzhelyeiktől megfosztott és földönfutóvá lett erdélyi menekültek iránt társadalmunkban a legnagyobb részvét és áldozatkészség nyilvánul meg. A menekülők szállítása, úgy látjuk, hogy az erdélyi hadműveletek folytán egyelőre megszűnt, a társadalmi tevékenységnek tehát az itt levő menekültek sorsának lehető javítására kell irányulnia. Az alábbiakban röviden ismertetni fogjuk, hogy a menekültek ügyével eddig mi történt a városban és a vármegyében. A hivatali és társadalmi tevékenység vezetését Kürthy István főispán vette kezébe, aki nagy szeretettel és megértéssel intézi a menekültek segítésének ügyét. A bizottsági titkári és előadói teendőkkel Karcsay Miklós vármegyei t. főjegyzőt bízta meg, ki az egész menekült akciót intézi, annak úgy hatósági, mint társadalmi részét. Szeptember 20-án a város területén 426 menekült volt. Ezek egy része Erdélyből jött, főleg Maroshévízről, másik részük Orsováról. A maroshévíziek a bútorgyár munkatermeiben, az orsovaiak ideiglenesen a hajógyárban találtak otthont. A munkások egy része a Milch-féle gőzfűrész és fatermelő gyár telepen, az orsovaiak a M.F.T.R. hajóműhelyében nyertek alkalmazást. Grünfeld Adolf, az izr. hitközség elnöke a menekültek elhelyezésére felajánlotta a hitközség tanácstermét. Azok részére, akik keresethez még nem juthatnak, a kormány 100 000 K államsegélyt utalt ki a vármegye főispánja kezeihez. Kürthy István főispán közbenjárására a minisztérium a menekülőket liszttel is ellátja, és erre a vármegye alispánjához 10 000 K, a város polgármesteréhez 5000 K államsegélyt küldött. Társadalmi segély a város területén eddig körülbelül 10 000 K folyt be. Ennek egy részét a rendőrkapitányság kezeli. A társadalmi segélyből történik a menekültek felruházása és a legszükségesebb cikkekkel való ellátása. 282
