L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet a háború tartalma alatt ugyanis tagdíjakat nem szedünk. Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredán, továbbá Tordán, három gyűlésen vettek részt önköltségükön a kassai kiküldöttek a „Székely Társaságok Országos Szövetségének” a közgyűlésein s mindhárom ízben vittek gondolatokat, - ott fel is szólaltak - melyek megtermékenyítették a lelkeket s küzdelemre, kitartásra tüzeltek. 1911. március 6-án, esti félhat órakor Kassa város közgyűlési termében óriási közönség jelenlétében: Erdély és a Székelység címen az egyik alelnök előadást tartott. Az előadás gondolatmenetét a „Budapesti Hirlap” is közlésre érdemesnek méltatta s az országból egymás után érkeztek elismerő és köszönő levelek az elnökség címére. Álljon itt mutatóban ennek a nagyhatású felolvasásnak bevezető része: „Szép bérces hazája (Erdély) a székely népnek! Nemzeti függetlenségünknek, a mohácsi veszedelem után bekövetkezett gyászos időkben, egyedüli, biztos záloga! Rákóczinak törökországi bujdosásban is hü kísérőjének, a háromszéki zágoni Mikesnek hazája!... Fölelevenedik előttünk a négyszázéves múlt s beszél nekünk a legendás, daliás időkről, a nagy Rákóczi fejedelemnek, Bethlennek és Bocskainak diadalairól!... Igen, életre kél a múlt s ennek varázsa alatt feledjük a sivár, gyászos jelent... Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?... Erdély birtoklása, ez az a gordiusi csomó, a melyet a magyar közélet Nagy Sándora hivatva lesz megoldani a közel jövőben. (Sajnos túl hamar bekövetkezett a jóslat!) Mert a régi három nemzet: a magyar, a szász és a székely nemzet kisebbségbe került a magyar Schweitzban, ebben a fürdőiről, (Borszék, Tusnád, Málnás, Kovászna, Élőpatak stb. - sajnos, ma már mind oláh kézen) és nagyszerű ásványvizeiről híres és gazdag országrészben. Amit 1948-ban a magyar nemzet lelkesedése eggyé forrasztott, azt egy előretörtető, életrevaló nép szét akarja választani. S teszi ezt egyházi, kulturális és gazdasági téren. A nagy gondolatot, Dáko-romániának a zászlaját pedig kezébe vette a „Liga pentru unitaiea culturalea a tuturor Romanilor” Liga az összes oláhság egyesítésére, de ez csak „étape” a gazdasági és később a politikai egyesítéshez...” így szólt azon az előadáson az egyesület egyik elnöke. Meg kell érnünk, hogy szószerint bekövetkezett, amit el kellett volna hárítanunk. Ilyen nyíltan, határozottan pedig csak a kassai Székely Társaság mutatott rá Erdély védelmére. Természetes tehát, hogy ilyen múlt után tudni fogja a társaság kis, de lelkes csapatja, hogy mivel tartozik. Cikkíró pedig megnyugodhatik, nem fog csalódni a kassai Székelytáraságban! Gillinger János Felvidéki Újság, 1916. szeptember 12. 2-3. p. Székely matiné! A kassai székely társaság a székely menekültek javára a f. évi október hó 8-án vasárnap d. e. 10 órakor magas színvonalon álló tudományos felolvasással kapcsolatban dal- és zeneestélyt rendez a Schalkház nagytermében. A rendezőség külön falragaszú felhívásokban is kéri a kassai és vidéki hazafias közönség pártfogását. A gazdag műsor biztosítéka az elvárt sikernek. Műsor: 1. Isten áld [sic!] meg a magyart énekli 100 tagú vegyes karban a dalárda Hemerka Ulrik székesegyházi karnagy vezetése alatt. 2. A materializmus mint a béke ellensége. Balogh István dr. kir. póstatanácsostól. 3. Wacht am Rheim [sic!] énekli a kassai dalárda. 4. Darwin tévedései az ember származásáról. Szabó Ilona dr. budapesti orvostól. 5. Kuruc dalok játsza tárogatón Haczegán János javítóintézeti családfő. 6. A székelyek tör258
