L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
2. A kassai színház menekülése Brassóból
A kassai színház menekülése Brassóból- Vasárnap még nyugodtan, színesen zajlott Brassóban az élet. Délelőtt katonazene melódiái mellett hömpölygőit a nyári korzó. Délután a Tatárjárás-t játszottuk telt ház mellett.- Estére Ross Jenő jutalomjátékául a Varázskeringő volt. Minden jegy elkelt. A közönség nagyszerűen mulatott, mit sem sejtve, hogy közben Románia hadat üzent a monarchiának. Ott ült a páholyban Mikes Zsigmond gróf főispán is a családjával egészen az előadás végéig. Nyugodtan maszkíroztuk le magunkat s hazafelé tartottunk. A Korona kávéház előtt- negyed tizenkettő lehetett - nagy tömeg tett bennünket figyelmessé. Ott állott Burg Kornél határrendőrtanácsos autója, akit Predeálnál meglövöldöztek a románok.- Nehéz sejtések szállottak meg bennünket s csak fokozódott az izgalom, mikor a kaszárnyában alarmírozták a tiszteket. Pár perc múlva megtudtuk, hogy megtörtént a hadüzenet. A városra a hegyekből nehéz füst szállott. Azt mondták, ég a rozsnyói posztógyár. Brassóban ezen az éjszakán kevesen feküdtek le, menekülésre azonban mindamellett alig gondolt valaki. Nekünk is meghagyta Faragó direktor, hogy reggel 9 órakor jöjjünk el a próbára...- Reggelre megjelent a Brassói Lapok rendkívüli kiadása a hadüzenet hivatalos hírével, a házak falán pedig a következő kék ceruzával írott falragasz várt bennünket: 17-től 50 évig úgy a szabadságoltak mint a besorozottak és fölmentettek a mai napon Budapest felé hagyják el a várost. A többi lakosságnak is saját érdekében tanácsos a városból minél előbb eltávoznia.- A színháznál Faragó igazgató közölte velünk, hogy a hatóság elrendelte a város kiürítését. A színtársulat számára biztosítottak egy vasúti kocsit.- Csomagolni, amit kézben elvihetni, a többi podgyászt pedig szállítsák föl a színházhoz! így szólt a parancs. És igy is történt.- A forró délelőtti napsütésben lótottunk-futottunk, cipeltük a nehéz színész-garderóbokat, csakúgy szakadt rólunk a veríték. Közben menekült az egész város. Aki vonatra kapaszkodhatott, az vonaton, akinek lovai voltak, az befogatott és úgy indult útnak, sokan kerékpárra kaptak vagy gyalogszerrel vonultak el a fenyegetett városból. Az üzletek potom áron vesztegették áruikat. Délben két korona volt egy pár cipő, később ingyen osztogatták.- Mi az utolsó vonattal hagytuk el Brassót, amelylyel az állami vagyont szállították el. 7 óra 10 perckor este indultunk ki az elhagyott pályaudvarról. Hetvenegyen egy marhaszállító kocsiban. Gyötrelmes utazás volt. 28 óra múlva értünk Tövisre. Ott találkoztunk a nagyszebeniekkel. Egy nyitott szenes kocsiról Kerner hadnagy köszöntött bennünket...- Sokan maradtak Brassóban? - kérdeztük.- A negyvenezer főnyi lakosság nagyrésze elmenekült. A városban maradt Brassó átadására az alispán, egy hazafias, derék szász ember. Egy falnak dőlve zokogott... -Nekünk úgyszólván mindenünk ottmaradt, az összes ruháink, az egész színházi díszlet és ruhatár és könyvtár. Egy pótolhatatlan vagyont zárt be Weres gazda a színházba... 23
