L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet A főszolgabírói hivatalban a menekültek részére tudakozó irodát létesítettünk, segítségükre voltunk magánügyeik elintézésében, szétszórt hozzátartozóik felkutatásában, levelezésük lebonyolításában, otthon maradt családtagjaikról és vagyonukról való értesítés szerzésében, keretünk részükre munkaalkalmakat, közbenjártunk a vasutaknál való alkalmaztatásuk tárgyában, beosztottuk és elhelyeztük őket munkába, gondoskodtunk, hogy gyermekeik mind beírassanak iskolába s tankönyvekkel láttassanak el és hogy úgy a felnőttek, mind különösen a gyermekek ingyenes orvosi segítségben, gyógyszerekben s korházi elhelyezésben részesüljenek, mindezekben úgy a helybeli tanintézetek vezetői mint az orvosi kar, amely vállalta az ingyenes gyógykezelést, és a kórház igazgatósága a legnagyobb előzékenységgel a kezünkre járt. A könyvelést, nyilvántartást és az ezzel járó igen sok munkát Schiller Irma igazgatónő volt szíves időt s fáradságot nem kímélve végezni. A kiküldött hölgyek s jó magam is hetenként egyszer meglátogattunk minden egyes menekülőt otthonában, meggyőződést szereztünk arról, hogy el vannak-e kellően helyezve, megfelelők-e egészségügyi viszonyaik, van-e elegendő ruházat, élelmiszer, járnak-e a gyermekek iskolába, a felnőttek munkába s a leadott észleletek alapján nyomban megtörténtek a szükséges lépések a hiányok megszüntetése iránt. Hasonló eljárás lett követve a vidéken elhelyezett menekülők érdekében is, ahol ezen teendők ellátásában a jegyzőkön kívül a bírák, a lelkészek és tanítók fejtettek ki nagy buzgalmat. A menekülők ellátására három forrás állott rendelkezésemre, u. m. a belügyminiszter által vármegyénk alispánjának kérelmére engedélyezett összeg, az országos társadalmi adományokból származó s ugyancsak a belügyminiszter által az alispán útján hozzám juttatott pénzt, és az általam folyamatba tett gyűjtésből befolyt pénzbeli és természetbeni adományok. A belügyminiszter által a vérmegye alispánja útján rendelkezésemre bocsájtatott összesen 21 000 korona, ezen pénzből fizettettek a napi egy koronás segélyek, és fedeztettek élelmi és elsőrendű szükségleti cikkek is kis részben. A hetenként 1 napon hétfőn délelőtt hivatalomban a hölgybizottság erre kijelölt 3-4 tagjának jelenlétében fizetési jegyzék illetően elismervények mellett lettek kifizetve, a vidéken elhelyezett menekülők részére pedig postautalványon küldettek el vagy az illető közjegyzőhöz vagy a községben levő megbízotthoz. Az első ezen célra szolgáló összeget szeptember 9-én vettem kézhez és összesen 19 962 korona 34 fillér fizettetett ki, még pedig úgy a napi segélyek, címén, mint élelmezésre, kosztra, kenyérre, cukorra, petróleumra, zsírra, lisztre, tejre, kenyérsütésre, cipőkre, ruhaneműekre, sertésoltó anyagra, konyhaszerekre, háztartási cikkekre, cipőjavításokra, cipőbőr, talp, stb-re, tífusz elleni oltóanyag stb. (folytatjuk) Hanti Lapok, 1917. április 21. 2. p. Erdélyi menekültjeinkért Fodor Vilmos dr. főszolgabírónak az ipolysági járásban általa szervezett segítőakcióról szóló beszámoló jelentése - III. A vármegye alispánja a belügyminiszter által az országos társadalmi adományokból begyűlt pénzből a menekülők felruházására 3000 koronát juttatott hivatalomhoz, mivel a pénz beérkeztekor az idő már hidegre fordult s a menekülők különösen a nők és gyermekek - hisz ezek voltak legnagyobbrészt - igen nagy lábbeli hiányban szenvedtek, elhatároztatott, hogy ezen pénzen cipőket szerzünk be. Be is szereztetett és kiosztatott szeptember hó 30-án 54 pár cipő, október 5-én 1 pár bakancs, október 6-án 58 pár cipő, de ezen legutolsó beszerzésnél már a társadalmi gyűjtésből kellett 586 korona 54 fillért pótolnom, mert a 3000 koronából nem futotta. Az erre vonatkozó számadások felülvizsgáltattak, s a vármegye alispánjához felterjesztettek. 227
