L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet Alispáni jelentés a közigazgatás állapotáról (a szerdai megyei közgyűlés tárgypontja) Méltóságos Főispán Űr! Tekintetes vármegyei közönség! Harcban Romániával A közigazgatás állapotáról szóló jelentésem előterjesztése alkalmából mindenekelőtt meg kell említenem azt a sajnálatos körülményt, hogy a több mint két év óta dúló világháborúban ellenségeink száma újra megszaporodott, amennyiben Románia a velünk kötött szerződés gyalázatos megszegésével augusztus hó 17-én Ausztria-Magyarországnak hadat üzent. Románia rabló tervei nem voltak ismeretlenek előttünk, de a támadásnak ama alattomos ravaszsága, mellyel az végre lett hajtva, Erdély határszéli vármegyéit súlyos veszedelembe sodorta. Sok ezer honfitársunk összes vagyonát elvesztve, csak életét menthette meg és az emberek könyörületességére van utalva. A menekülők zöme a fővárosba és a szomszéd törvényhatóságok terültére igyekezett, az elrendelt kiürítés folytán eltávolított lakosság is az Erdélyben közelebb fekvő törvényhatóságokba lett irányítva, úgy, hogy vármegyénkbe aránylag csekély számú - ezideig körülbelül 300 - erdélyi menekült került. A hozzánk jutott menekültek egy része itteni rokonokhoz vagy ismerősökhöz, egy része pedig mint munkás előre biztosított munkaadókhoz érkezett. Ezen menekültek szükségleteiről tehát gondoskodva van. Azon - eddig csekély számú - menekültekről, akik segélyezésre szorulnak, a hatóság és a társadalom gondoskodik. ínségbe jutott honfitársaink segélyezése, nehéz helyzetük enyhítése legszentebb kötelességünk. Ennek a kötelezettségnek a teljesítése képezi legsürgősebb feladatát a hatóságnak és a társadalomnak egyaránt vármegyénkben is, ezt a nemes törekvést van hivatva előmozdítani az a mozgalom, mely a mai közgyűlésből az erdélyiek felsegélyezése érdekében úgy hatósági, mint társadalmi úton indul meg. Ősi ellenségünk, Románia orvtámadása pedig csak új erőt ad a nemzetnek a létért való küzdelemben és a háborúval kapcsolatos nélkülözések elviselésében. Fokozott erővel és áldozatkészséggel folytatja Szepesvármegye lakossága is a nehéz munkát és törhetetlen bizalommal tekint a jövő elé... Szepesi Lapok, 1916. október 10. 1. p. Nyomozás eltűnt erdélyi úrleány után Bognár Károly, a sepsiszentgyörgyi kerületi munkásbiztosító pénztár ügyvezetője menekülés közben Irén nevű 15 éves leányát Aradról kezdve idáig, szem elől elvesztette. Az is lehetséges, hogy Bognár Irénke valahol kórházba került. A boldogtalan apa kéri mindazokat, akik elveszett leányáról tudnak valamit, hogy őt mielőbb értesítsék. (Címe: Budapest, IX. Tűzoltó utca 33/a 11/36) Szepesi Lapok, 1916. október 10. 3. p. 194
