L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
1. Bevezetés
Bevezetés sában csupán Pozsonyról és Nagyszombatról tesznek említést, mely szerint „Nagyszombatba 250 menekült érkezett, Pozsonyban 250 felnőtt és közel 1000 gyermek volt. Itt voltak a legtöbb gyermekes családok.” (Kádár-Sarbó szerk. 1927, 40. p.) Bojtos Gábor levéltáros megemlíti, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye vonatkozásában „a Belügyminisztérium rendeletére a szolnoki vasútállomáson azonnal megkezdte működését a »Menekültügyi kirendeltség«, ahol a városi és a megyei tisztikar folyamatos szolgálatot adott, s melynek vezetője Pethes László vármegyei jegyző lett. A vasútállomáson 77.632 erdélyi és 2.289 bukovinai menekülő haladt át”,7 azonban nem tudni, hogy ezeknek a vonatoknak mi lehetett a végcéljuk. Noha Betegh Miklós kormánybiztos beszámolója fontos adalék az erdélyi menekültek témájához, az általam kutatott területre vonatkozóan azonban nem tartalmaz adatokat (Betegh 1924). A téma kutatását illetően megkerülhetetlenek Csóti Csaba tanulmányai (Csóti 1999a; Csóti 2002). Elsőként ő dolgozta fel egy konkrét megye, Somogy vonatkozásában a témát (Csóti 1999b). Hasonló tanulmány született egy konkrét város, Debrecen erdélyi menekültjeiről is (Kocsis 2003). Veres Emese Gyöngyvér a Barcaságból Magyarország különböző területeire menekült hétfalusi csángók menekülésének történetét mutatja be részletekbe menően a különböző források, többek között a korabeli sajtó, elsősorban a Brassói Lapok híradásai alapján (Veres 2008). Kötete témánk szempontjából azért is fontos, mivel éppen a Barcaságból, Brassóból érkezett az első menekülteket szállító vonat Ipolyságra (Veres 2008, 82-88. p.).8 1.1. Történelmi háttér Románia 1916. augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának. A magyar hadvezetés számított az esetleges román árulásra/támadásra, s 1916 augusztusára elkészítettek egy tervezetet9 is, amely szerint megvalósult volna a majd megtámadott területek esetleges kiürítése. A támadást követő napokban azonban az illetékes szervek megkésett intézkedései, valamint az eredeti tervtől eltérő elképzelések miatt a menekülés nem a tervek szerint történt, és a kezdeti időszakot a szervezetlen, kaotikus menekülés jellemezte, a menekülteket szállító vonatok mind Budapestre futottak be (Csóti 1999a, 227. p.). A kormányszervek gazdasági 7 http://www.szolarchiv.hu/id-470-majus.html (letöltve: 2014. november 16.) 8 Veres Emese Gyöngyvérrel egy időben kutattunk az Országos Széchényi Könyvtárban, így örömömre szolgált, hogy alkalmam volt felhívni a figyelmét a Honti Lapokban a témával kapcsolatban megjelent hírekre is. 9 A tervezet szerint Máramarosból Szatmár vármegyébe, Csíkból Maros-Torda vármegyébe és Marosvásárhelyre, Háromszékből Udvarhelyre, Brassóból Nagy- és Kis-Küküllő vármegyékbe, Fogarasból Nagy- Küküllő vármegyébe, Szeben vármegyéből Nagy-Küküllő és Alsó-Fehér vármegyékbe, Hunyad vármegyéből Torda-Aranyos és Arad vármegyékbe, Krassó-Szörény vármegyéből Arad vármegyébe, Beszterce-Naszód vármegyéből Szolnok-Doboka és Kolozs vármegyékbe kerültek volna a menekültek (Csóti 1999a, 227. p.). 16
