L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
13. A hála kifejezése
A hála kifejezése Méltóságos uram! Igen tisztelt barátom! Méltóztassál megengedni, hogy hontalanná vált erdélyi testvéreink felsegélyezésére küldött 8260 korona 34 fillér vételét igazolva, úgy képviselőtársaim, mint a magam nevében is legmelegebb köszönettel fejezzem ki Neked és mindazoknak, akik a gyűjtéshez munkájúkkal vagy adományaikkal hozzájárultak. Fogadd igen tisztelt Barátom nagyrabecsülésem kifejezését, mellyel vagyok. Őszinte híved: Dániel sk. elnök319 Az újsághírek azonban arról is tanúskodnak, hogy a hálás menekültek között elégedetlenek, sőt követelődzők is akadtak. A Nagyszombati Hetilapban is beszámoltak a menekültek panaszairól, arra kérve a város elöljáróságát, hogy vizsgálja ezeket az eseteket, mert rossz hírét kelti a városnak, s lehetséges, hogy a panaszok nem mindig megalapozottak, előfordulhat, hogy a jómódú menekültek elégedetlenkednek jelenlegi helyzetükkel. Az erdélyi menekültek sokat panaszkodnak, hogy az étel, - nem mindig, de sokszor kevéssé jó, hogy kevés a népes családok eltartására, hogy kenyérből se kapnak a gyermekek elég nagy adagot, hogy rongyosak, - hogy a legcsekélyebb panaszra is durván elutasítják őket, mehetnek oda, ahonnan jöttek stb. - Nem tudjuk, mennyire felelnek meg ezek a valóságnak, s nincsenek a jobb módot látott szegény menekültek panaszaival kiszínezve. De hogy bajok vannak, arról tanúskodnak a folytonos panaszok. Mi most még nem szólunk bele ebbe, csak kérjük a város vezetőit, hogy méltóztassanak e panaszokat meghallgatni és ezek alapján vizsgálatot indítani, a bajokon ennek alapján segíteni, mert nem válik majd díszünkre a világgá szétvitt sok bajnak siránkozásnak kiszínezett felpanaszolgatása.320 Az Ipolyságon tartózkodó menekültekkel kapcsolatban Fodor Vilmos főszolgabíró is említést tett beszámolójában az elégedetlenkedőkről, sőt olyanokról is, akik a kapott ételt az Ipoly folyóba dobták. Hozzáfűzte azonban, hogy ezek az esetek kivételesnek tekinthetők: ...Annak dacára, hogy úgy a hatóság, mint a bizottság sem fizikai munkát, sem anyagi segítség adását nem sajnálták, és egész iparkodásukkal azon voltak, hogy senki semmiben sem szenvedjen hiányt, amit a felsorolt adatok a legjobban igazolnak - amint ez különféle gondolkodású, foglalkozású és világnézettel, valamint erkölcsi alappal bíró otthonukból idegenbe menekült s egyhelyen nagyobb számban elhelyezett embereknél előfordult, bizony akadtak olyanok is, akik semmivel sem voltak megelégedve, válogattak, követelőztek, munkába járni s dolgozni egyáltalán nem akartak. Ezek azonban csak kivételes eseteknek tekinthetők, mert a menekülők zöme átérezve a nehéz helyzetükön segíteni akaró és segítő szeretetet, viselkedésével panaszra okot nem adott, mert csak szórványosan fordult elő, hogy az új fűzős cipőt vissza uta319 Felvidéki Újság, 1916. október 24. 3. p. 320 Nagyszombati Hetilap, 1916. október 15. 3. 131
