L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)

11. Különféle hírek a menekültekkel kapcsolatban

Különféle hírek a menekültekkel kapcsolatban

Fontos viszont megemlíteni a magyarországi románokkal kapcsolatban a román támadást követően megjelent híreket, amelyek arról tanúskodnak, hogy hatóságok fokozott figyelemmel fordultak a feléjük. Néhány sajtóhír szerint elrendelték összeírásukat is. A Pozsonyban megjelenő Nyugatmagyarországi Híradóban az alábbi felhívást közölték ezzel kapcsolatban:

Jelentkezzenek a Pozsonyban lakó román alattvalók. (Felhívás) Felhívom ezennel az összes helyben lakó romániai alattvalókat, hogy összeírásuk céljából 1910. [sic!] évi szeptember hó 2-án délelőtt 10-12-ig bezárólag a városi rendőrkapitányi bejelentő hivatalban törvényes következmények terhe alatt jelentkezzenek. Pozsony, 1916. évi szeptember hő 1-án. Pallos Antal s.k., t. b. alkapitány.282

Lehetséges, hogy a Magyarországon élő románok, elsősorban a hadseregben szolgáló tisztek a fokozott figyelem miatt magyarosították román hangzású nevüket. A sajtóban megjelent hírek szerint lojalitásuk kifejezéseként határozták el magukat erre a lépésre, ezen a módon is ki akarták fejezni együttérzésüket a magyarok iránt. A Komáromi Lapokban ezzel kapcsolatban az alábbi hír jelent meg:

A román hadüzenet és a hadüzenetre következett rút orvtámadás mély undort keltett a hazai románság jobbjainak körében. Ennek egyesek már tettekben nyilvánuló bizonyítékát is szolgáltatták. A hazai román polgári társadalom sok tagja, valamint a hadseregben szolgáló román tisztek egynémelyike elhatározta, hogy külsőleg is dokumentálni fogja azt a nagy igazságot, melyet csak nemrég legfőbb papjuk úgy fejezett ki, hogy minden románnak éreznie kell e pillanatban az összmagyarsággal való együttérzését. Ez a külsőségekben is megnyilatkozó szolidaritás a nevek megváltoztatásában áll. A hazai románság e tagjai kérvényt adtak be a belügyminiszterhez, hogy nevüket magyaros névre változtassák.283

Néhány névváltoztatással kapcsolatos konkrét hírt is találunk a korabeli sajtóban. Külön figyelmet érdemel az Iglón a Szepesi Lapokban megjelent tudósítás arról, hogy egy Késmárkon élő Román vezetéknevű székely a Botár nevet vette fel:

A román hadüzenet hírére a késmárki szövőiskola székely származású művezetője, Román Mihály a különben magyar hangzású családi nevét a belügyminiszter engedélyével Botár-ra változtatta. Ilyen az igazi székely vér!284

282 Nyugatmagyarországi Híradó, 1916. szeptember 2. 6. p.

283 Névmagyarosító hazai románok. Komáromi Lapok, 1916. szeptember 10. 5. p.

284 Szepesi Lapok, 1916. szeptember 28. 3. p.

112