L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből - Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja-Komárom, 2011)

Bevezetés

Bevezetés A kötetbe az elmúlt szűk egy évtized során megjelent tanulmányaimból válogattam ki az általam legfontosabbnak ítélt hetet. Azért esett a választásom éppen ezekre az írásokra, mert egyfajta keresztmetszetét adják eddigi kutatási témáimnak. Öt tanulmány Szlovákia magyarlakta tájain végzett kutatásaim eredményeként szüle­tett, s a nemzeti szimbólumok, hiedelmek, temetőkultúra és interetnikus kapcsolatok témakörét ölelik fel. Magyarországi városhoz - Hajdúböszörményhez - kötődő írásomban az ottani közte­metőben található csónakos fejfás, több esetben „kopjafás” temetőként emlegetett par­cella fejfáit mutatom be, elemezve az itt tapasztalható tendenciákat. Ez a téma szorosan kapcsolódik a kötetben szereplő többi tanulmányhoz és több fő kutatási témámhoz is, mint: fényképhasználat a temetőkben, a folklorizmus-kopjafák, temetkezési szokások és temetőkultúra - elsősorban annak változásai, valamint interetnikus kapcsolatok, szo­kásváltozások, hiedelmek. A szóban forgó temetőrészben tapasztalt jelenségek prezen­tálásának elsődleges célja, hogy konkrét példákkal szemléltessem az ún. népi kultúra folyamatos változását, módosulását, illetve hogy még hivatalos rendeletek ellenére sem lehet kimerevíteni, konzerválni egy konkrét kor állapotait, szokásait. Azok ugyanis folya­matosan változnak, alkalmazkodnak az adott kor tendenciáihoz, s nagymértékben befo­lyásolják a társadalmi és életmódbeli, nemkülönben ízlésbeli változások is. Egy szakrális kisemlékcsoport, a Csehországban - pontosabban a morvaországi Brünn közelében - található Kilenc kereszt nevű objektumhoz, illetve helynévhez kap­csolódó tanulmányomban a keresztekhez fűződő monda világhálón fellelhető variánsait mutatom be, különös tekintettel a közelmúltban született újabb mondákra, történetekre, írásommal elsősorban az volt a célom, hogy felhívjam a figyelmet a világhálóra mint a néprajzi témák kutatásának egyik fontos forrására, valamint a szöveges folklór - ez eset­ben a hiedelemtörténetek - terjedésében játszott egyre nagyobb szerepére. Az írások elszórtan, különböző magyarországi tanulmánykötetekben és szlovákiai magyar periodikumokban jelentek meg a közelmúltban. Mivel nem mindenki számára hozzáférhetőek, ezért döntöttem úgy, hogy egy tanulmánykötetbe gyűjtve ismét közzéte­szem őket. Bár valamennyi tanulmány a közelmúltban jelent meg, egy kivételével azon­ban valamennyit átdolgoztam, újabb adatokkal egészítettem ki. A legindokoltabb a Kilenc kereszttel és a hajdúböszörményi temetőrész sírjeleivel kap­csolatos tanulmányom átdolgozása volt, mivel e két téma esetében tapasztalható a leg­gyorsabb és legjelentősebb változás. A sírjeleken és út menti halálhelyjeleken előforduló fényképek témájához kötődő írás kiegészítését elsősorban a zsidó temetőkben előfordu­ló fényképes sírokkal kapcsolatos új adatok indokolták. Kutatásaim során ugyanis kide­rült, hogy a fényképhasználattal kapcsolatban a vonatkozó szakirodalomban olvasható megállapításokkal ellentétben a zsidó temetők sírjelein ha nem is tömegesen, de már a

Next

/
Thumbnails
Contents