L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből - Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja-Komárom, 2011)

"Bizony, boszorkányok még mindig vannak!" Boszorkányhit és rontás egy gömöri bányásztelepülésen a 21. században

Bizony, boszorkányok még mindig vanak!

23

2006 A halállal, halottakkal kapcsolatos hiedelmek és temetkezési szokások. In Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához. Somorja-Komárom, 431-476. p. /Lokális és regionális monográfiák 5./

2009 Kilenc kereszt (Devét krížu). Egy szakrális kisemlék nyomában a világhálón. (Új perspektívák a néprajzkutatásban). Tisicum 18, 555-571. p.

Koncsol László

1992 Kacsa, kacsa, boszorkány vagy! Régi csallóközi bűnügyek. Pozsony. Kovács Ágnes-Pócs Éva

1977 Boszorkány. In Magyar néprajzi lexikon 1., 346-348. p.

Métraux, Alfred

2003 A haiti vodu. Pozsony.

Nagy Ilona

1977 Boszorkánymondák. In Magyar néprajzi lexikon 1., 348-349. p.

Pócs Éva

1981 Szemverés. In Magyar néprajzi lexikon 4., 636-638. p.

1990 Néphit. In Dömötör Tekla (főszerk.): Magyar néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Budapest, 527-692. p.

2004 Igézet, szemverés: a nézéssel való rontás hiedelmei és rítusai. In Pócs Éva (szerk.): Áldás és átok. Csoda és boszorkányság. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Budapest, 402-435. p.

Virt István

2004 Boszorkányság a Nyitra környéki magyaroknál. In Pócs Éva (szerk.): Áldás és átok, csoda és boszorkányság. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Budapest, 482-491. p.

Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2001. Základné údaje. Národnostné zloženie obyvateľstva. Štatistický úrad Slovenskej republiky. 154-155. p.

Viera v bosorky a urieknutie v jednej gemerskej banskej usadlosti v 21. storočí

(Zhrnutie)

V gemerskej usadlosti Rudná zaznamenala autorka v prvých rokoch 21. storočia mnoho povier spojených s bosorkami a urieknutím. Väčšina z nich sa podľa informátorov (zastupujúcich rôzne vekové skupiny) „prihodila“ v súčasnosti alebo v nedávnej minulosti a s presvedčením tvrdili, že bosorky sú v dedine ešte aj dnes. Autorka pomocou poverových príbehov naznačuje, aký obraz o bosorkách a urieknutí existuje dnes, na prahu 21. storočia v kruhu obyvateľov tejto usadlosti. Podáva bohatú ukážku poverových príbehov, ktoré z hľadiska danej témy považuje za najdôležitejšie. Na ich základe možno usúdiť, že podľa názoru informátorov vždy, až dodnes žijú v obci bosorky, a to nielen jedna, ale niekoľko. Je pozoruhodné, že v niektorých príbehoch súvisiacich s urieknutím kráv aj samotný lekár verí poverám o urieknutí v prípade, keď sa sám cíti bezmocný pri liečení obvykle neidentifikovateľných chorôb.

Prežívanie viery v bosorky možno podľa autorky vysvetľovať tým, že v dedine sa priebežne viac či menej obyvateľov zaoberalo chovom zvierat a ich počet po prevrate v roku 1989 narástol. Vždy sa vyskytovali/vyskytnú rôzne nemoci zvierat a vždy sú aj ľudia, ktorí sa na niekoho hnevajú, čiže