L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből - Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja-Komárom, 2011)
A fénykép szerepe a lokális emlékezetben. Keszegfalvi példa
176 A fénykép szerepe a lokális emlékezetben kel szemben. A falunak a legutolsó, 2001-es népszámlálás szerint 1793 lakosa volt, ebből 1409 magyar, 345 szlovák, valamint 12 cseh, 1 lengyel, 1 német nemzetiségű.8 Közigazgatásilag Keszegfaivá hoz tartozik három apró település: Szőlős, Bálványszakállas és Lohót is (Szabó-Torna 1997, 1). Magyar-szlovák lakosságcsere A községi krónika lapjain az első világháborút követő, az 1946-1948-as években zajló magyar-szlovák lakosságcsere9 eseményeiről a következő bejegyzést olvashatjuk: 1947 kemény téllel és nagy hóval köszöntött be. Januárban [1948-ban] megkezdődött a lakosság egy részének Magyarországra való kitelepítése. A nagyhatalmak döntése alapján mint háborús bűnösöknek el kellett hagyniuk a szülőföldjüket. A kitelepítettek fehér lapot kaptak, ami azt jelentette, hogy mint nem kívánatos személyeknek el kellett hagyniuk az országot. Ez az intézkedés több mint ötven családot érintett községünkben. A kitelepítetteket teherautók szállították az állomásra, minden ingóságukkal, marháikkal, gazdaságukkal együtt. Vagonba rakták és Magyarország különböző tájaira szállították őket. Tolna és Baranyamegyébe, az onnan kitelepített svábok helyére.10 A megüresedett házakba tavasszal ideköltöztek a Magyarországról összetoborzott szlovákok, akiket különböző ígérgetésekkel csalogattak hozzánk. Az éttelepültek Szarvas és Békéscsaba környékéről kerültek hozzánk. ízes nyírségi tájszólással beszéltek. Szlovákul nem beszéltek jól, hiszen onnan, ahonnan jöttek, nem voltak szlovák anyanyelvű iskolák, így csak a hazai keverék nyelvet beszélték. A Horthy-féle Magyarországon nem volt meg az anyanyelvi oktatás a nemzetiségek részére, úgy, mint ahogy az I. Csehszlovák Köztársaságban a magyar népnek és más nemzetiségiek számára. Április 10-én látogatott Keszegfalvára a Szlovák Nőszövetség, a Živena küldöttsége, akik különböző vetőmagokat (kerti növények magvait) lisztet, kakaót hoztak az áttelepült szlovák családoknak.11 A lakosságcsere idején, majd ezt követően, egészen 1949-ig a Beneš-dekrétumok értelmében (ami a csehszlovákiai magyarok jogfosztásával járt) Csehszlovákiában nem volt magyar nyelvű oktatás, és hivatalosan tilos volt a magyar nyelv használata is (vö. Vadkerty 2001). A településen csupán szlovák iskola működött, tehát a szlovák és magyar anyanyelvű gyerekek együtt jártak iskolába. A községi krónika tanúsága szerint is a faluban csupán szlovák nyelvű rendezvények zajlottak. Május 4-én az iskolában nagyszabású ünnepélyt szerveztek Milan Rastislav Štefánik szlovák tábornok tragikus halálának 28. évfordulója tiszteletére. Az ünnepélyt megelőzően ünnepélyes mise volt a helyi római katolikus templomban. Utána a bíró, Šipula az iskolában ünnepi beszédben emlékezett meg Štefánik életéről, majd elbeszélgettek a szlovákokkal a szlovákság jövőbeli terveiről.12 8 Népszámlálási adatok: www.foruminst.sk 9 A szlovák-magyar lakosságcsere keretében 46 családot telepítettek Magyarországra, onnan pedig 41 szlovák családot telepítettek át Keszegfalvára. Az adatokért a keszegfalvai Nagy Gyulának, a település történetét feldolgozó helytörténésznek tartozom köszönettel. 10 Keszegfal várói 1948. január 6-án a következő helyekre telepítették át a lakosságot: Békéscsaba, Szálas, Gerendás, Dobos, Gyula, Sarkadkeresztúr, Gyulavári, Újszalonta, Vésztő, Biharszentlászló, Magyarhormony (Vadkerty 2001, 567). 11 Községi krónika I. kötet, 22. 12 Községi krónika I. kötet, 22-25.
