Cs. Nagy Lajos: Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján - Notitia Historico-Ethnologica 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
Az adatok fogalomkörönkénti vizsgálata
Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján 53 zési rendszere. A tagoltságot mutató kategóriákon belül alakilag tagolt Medvesalján 14 (33,33%), az atlaszban 12 (34,28%) főnévi fogalom megnevezési rendszere, lexikailag tagolt mindkét területen 1-1 igéé (2,38%, illetve 2,86%), valamint 10-10 főnévé (23,81%, illetve 28,57%), alakilag és lexikailag egyaránt tagolt megnevezési rendszerű Medvesalján 17 (40,48%), az atlaszban 12 (34,29%) főnév. Az alakilag tagolt rendszerű fogalmak mutatója a medvesalji anyagban 2,43, az atlaszban 3,42, a lexikailag tagoltaké Medvesalján az ige esetében 3, a főnevekében 3,5, az atlaszban az ige tagoltsági mutatója 2, a főnévé 2,8. Az alakilag és lexikailag egyaránt tagoltak alaki mutatói: 5,82, illetve 4,17; lexikai mutatói: 3,12, illetve 2,5. Az abszolút tagoltsági mutatók-az első fogalomkörnél alkalmazott számítással - a következők: alaki mutatók Medvesalján: 2,92, az atlaszban: 2,29; lexikai mutatók Medvesalján: 2,19, az atlaszban: 1,71. Az adatokból kitűnik, hogy ennek a fogalomkörnek a megnevezési rendszere mind alaki, mind lexikai tekintetben tagoltabb, mint az atlaszban följegyzetté. A lexikai tagoltság fokozatának jellemzői Erősen tagolt, tehát legalább 5 megnevezése van Medvesalján 5, az atlaszban 2 főnévi fogalomnak. Közepesen tagolt, vagyis 3-4 megnevezése fordul elő Medvesalján 1 igei és 11 főnévi, az atlaszban pedig 7 főnévi fogalomnak. Gyengén tagolt, tehát 2 megnevezését jegyeztük föl Medvesalján 11 főnévi, az atlaszban pedig 1 igei és 13 főnévi fogalomnak. Az ebbe a fogalomkörbe tartozó 53 medvesalji, illetve 52 atlaszbeli fogalom jelölésére 116, illetve 89 megnevezést használnak/használtak. Ez azt jelenti, hogy az egy fogalomra eső megnevezések átlaga Medvesalján 2,19, az atlasz anyaga alapján pedig 1,71. Ez a tagoltságbeli különbség jórészt abból ered, hogy a kutatási területemen termesztett növények egészének és főként azok egyes részeinek a megnevezése árnyaltabb. Legszembetűnőbb ez a jelenség a kukorica és részei lexikai realizációinak az esetében (vö. Cs. Nagy 1999: 35-45). Emellett jellemzőbbek a metaforikus, metonimikus névadási sajátosságok, erősebb a szemantikai motiváltság.
