Cs. Nagy Lajos: Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján - Notitia Historico-Ethnologica 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
Nyelvi változók Medvesalja nyelvjárásában
Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján 31 Minden bizonnyal itt Medvesalja környékén húzódik a gy : n szembenállás határa, ugyanis a Cssz-l-16-ig , valamint a H-l—3., 5. pontokon gy-s adatok találhatók, a Cssz-20-26-ig gy-s és nyesek, az L-pontokon gy-sek. ny-esek a jellemzők, de n-esek is előfordulnak. Az igeképzők Bár a nyelvatlasz anyaga nem elegendő a nyelvjárási szóképzés tüzetes vizsgálatára — ahogy erre Imre Samu is figyelmeztet (vő. 1971: 326) -, azért mégsem teljesen érdektelen néhány képzőnek, illetve szánnazéknak mint nyelvi változónak a bemutatása. 1. A -dós és a -kod deverbális verbumképző a kap tőhöz való kapcsolódásában a következő jellemzőket mutatja. Medvesalján főváltozat a -dós képzős származék: kápdos (1-8., 10-12.), de helyenként váltakozik a -kod képzőssel: kapkod (2., 3., 10-12.). A 9. kutatóponton kiegészül az -ikkel is az előbbi alak: kápkogyik. A közeli atlaszpontokon - mint Imre is megállapítja - a kápdos változat az uralkodó, a kapkod pedig ritkább (vő. 1971: 326). A H-6. ponton ikes alak is előfordul „ritka” minősítéssel. 2. Az -ul denominális igeképző szemben áll Medvesalján a vele rokon jelentésű -od/ik képzővel. Bár a m'éjjávút (1-12.) a főváltozat, de a 2. és a 3. kutatóponton emellett él a mëjjàvodott is. Az atlaszban a H-7. ponton találunk mejjávudott - mëjjàvodott adatokat. 3. Gyűjtési területemen a köznyelvben választékos gyúl ige igekötős alakja, a meggyűl (1-6., 8., 9., 11.) dominánsként áll szemben a meggyullad (2., 3., 7., 10., 12.) képzett formával. Az atlasz adatainak tanúsága szerint is a meggyűl változat a jellemző. A H-6. ponton ennek az ikes alakját is följegyezték. A meggyullad csak a H-10. kutatóponton szerepel „ritka” minősítéssel. 4. Érdekes szembenállást mutat a sáriik ~ sárzik. Az atlasz mindkét alak közel azonos arányú jelentkezését igazolja. A H-6. és a Cssz-18., 19. pontokon például mindkettő megvan. A medvesalji anyagban egymástól földrajzilag jól elhatárolható a két variáció, a domináns sarzik (2-7., 9-12.) és a sáriik (1., 8.) mellékváltozat használata.
