Cs. Nagy Lajos: Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján - Notitia Historico-Ethnologica 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
Nyelvi változók Medvesalja nyelvjárásában
20 Cs. Nagy Lajos tokban, sőt szó végén is kieshet. A szótagzáró / nélküli forma áll szemben az l-essel: szívei (l.,4., 5., 11., 12.) ~ szilva (2-4., 6-12.), kóubász (11.) ~ kolbász (1-12.). Szóvégen is megtörténhet az / kiesése: kanál: káná (2., 4., 9-12.), köpiil: köpű (2., 3., 7.), kiipíí (6., 7., 9.). Megjegyzendő, hogy a nagyatlasz adott pontjain is hasonló adatok találhatók, sőt a kanál esetében káná is (H-6., Cssz-17.). 6. „Az ó, ő, é fonéma monftongusban realizálódik” - állapítja meg Imre Samu az atlasz adatai alapján (Imre 1971: 350). Adataim egyértelműen azt bizonyítják, hogy kutatási területemen - ha nem is egyenletesen erősen - élnek a diftongusok. Hangsúlyos, hangsúlytalan és szóvégi helyzetben egyaránt sűrűn találkozhatunk velük. Kny. ó : nyj. ó“: gá'Iyá ( 1-3., 5., 6., 8., 9., 11., 12.), sá'ská ( 1., 4-6., 9-12.), káf'stoló (2-4., 12.) stb.; ányö'som (1., 4., 9-12.), pokró'c ( 1-5., 9-12.), spend" 1 (1-3., 5., 9., 11., 12.) stb.; bagó' (1-5., 9-\2.),fúró" (1., 3., 5., 8-11.), kóstoló" ( 1., 6., 9., 11., 12.) stb. Kny. ő : nyj. ö": bő"g (1 .,5., 9-11.), csö/'dör ( 1., 4., 5., 9., 10.), vőlegény (1., 9., 11.) stb.; kocsikenő"cs (4., 5., 9., 11., 12.), szeplő"s ( I., 4., 9-11.), szemöldök (5., 9., 11.) stb.; élesztő11 ( 1., 9., 11., 12.), felhői' ( I., 5., 9., 10.), véső'1 (1-3., 5., 9-12.) stb. Kny. é : nyj. é‘: gége (2., 3.), hét (1-3., 8., 9., 11.), szén (1., 5., 9.) stb.; inggállé’r (5., 10.) öcsém (4., 5., 9., 12.), ügyvéd (2., 3., 11.) stb.; kárálőbé' (9., 10.). Itt megjegyzendő, hogy anyagomban a legtöbb példa az ó diftongizálódására található, majd valamelyest kevesebb az őre, s még kevesebb az é-re. A nyelvatlasz érintett kutatópontjairól csak szórványosan jegyeztek tol diftongusos adatokat, s azok egy hányadának is a második eleme a nyomatékosabb. A bemutatott kettőshangzók korábbi erősebb meglétét bizonyítja Kovács István szógyűjteménye is (Kovács 1939). 7. Általános jelenség az i előtti t ~ ty, d ~ gy, n ~ ny, I ~ ly szembenállás, bár területünkön az atlasz adataihoz képest elmozdulás történt a depalatális irányban. A dinnye esetében például a H-10., Cssz-17., 18. pontokon a d-s változat „újabb alak” minősítést kapott az általános gy-vel szemben. Gyűjtésem idején Medvesalján már hozzávetőleg fele-fele arányban él a két realizáció egymás mellett: dinnye (2., 3., 5., 7., 8., 10., 12.), gyinnye ( 1., 4., 6., 9., 11., 12.). Hasonló képet mutat a dijó ~