Cs. Nagy Lajos: Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján - Notitia Historico-Ethnologica 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
Bevezetés
A kutatóterületről és az anyaggyűjtés módszeréről Medvesalja és lakossága A medvesalji falvak az egykori Gömör megyének Nógráddal határos délnyugati részén - a mai Szlovákia területén - a Gortva-patak völgyében fekszenek. Eredetileg Gömöralmágy, Medveshidegkút, Obást, Gömörpéterfala, Tajti és Vecseklő településeket szokás medvesalji falvaknak nevezni (vö. Benkő Éva 1986: 13). A környékbeliek az előbbi falvaktól északra fekvő Ajnácskőt tartják a választónak. Attól délre az egész területre érvényes ma már a „medvesalji” jelző, hiszen a gazdasági-társadalmi-kulturális kapcsolatok szorosabbá váltak. A falvak lakói átjárnak egymáshoz dolgozni, mulatni, s gyakori a szomszéd faluból való házasodás is. A vidék legkorábbi alapítású, XIII. századi települése Bást és Almágy. E tájékon - a földrajzi nevek tanúsága szerint - a magyarság a legkorábbi lakos. A középkorban - Tajti és Dobfenek kivételével -jelentős számú nemesség élt ezen a vidéken, de egységes nemesi vidék a felszíni viszonyok miatt nem alakulhatott ki. A XIX-XX. században a medvesalji települések a jobbágy többségű falvak közé tartoztak. A vidék lakossága leginkább földműveléssel és állattartással foglalkozott. A falvak határa a XIX. század második feléig, a mocsaras területek lecsapolásáig alig változott. Azóta az erdők területe is megfogyatkozott, s nőtt a szántóföldek aránya. A települések fekvése az ország más tájaihoz képest kedvezőtlen, periférikus. Kívül esik a fő közlekedési irányokon (1/1-2. Melléklet). Az egész domborzatot sovány, agyagos termőföld fedi, ezért a gazdálkodási körülmények kedvezőtlenek: nehezen müvelhetők a földek, s a legelők is gyenge minőségűek. A Medvesalja tájnév már a XVIII. századtól ismerős megnevezés, és Kiss Lajos megállapítása szerint egy közeli patakról kaphatta a hegy a nevét (vö. FNESz. Medves címszó). A néphagyomány azt tartja, hogy az erdőben valamikor sok medve élt, s róluk nevezték el a hegyet is. Medvesalja lakossága római katolikus vallású, kultúrájában, népszokásaiban, nyelvjárásában erősen hagyományőrző, nem egy tekintetben archaikus. A tizenkét települést (Sőreg, Ajnácskő, Csevice, Gömöralmágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Obást, Egyházasbást [=Ujbást], Bakó-
