Puntigán József - Puntigán Tünde: A losonci református temető - Notitia Historico-Ethnologica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
4. Feldolgozások
A sírkövek készítői 35 4.2. A sírkövek készítői A sírkövek készítésére Losoncon is kőfaragó műhelyek szakosodtak. A közéleti személyiségek - pl. Kármán József, Sükey Károly - sírköveinek felállítására gyűjtéseket rendeztek, mert csak így tudták fedezni azok költségeit. A Kármán-emlékoszlop elkészítésére például budapesti faragóműhelyt kértek fel. A losonci kőfaragók munkái minőségben nem maradtak el a többi mögött. Ezt bizonyítja az is, hogy a legtöbb munkát ők kapták meg. Felekezeti hovatartozás nélkül fogadtak el felkéréseket, így sírköveik valamennyi losonci, de több környékbeli temetőben is megtalálhatók. A sírköveken nincsenek adatok arra, hogy magát a követ mikor állították fel. A feldolgozott sírhelyek közül a régebbiek némelyikén találtunk a sírkő készítőire vonatkozó adatokat. Ezek a vésetek az obeliszkeknél általában a legalsó részére, a táblák esetében annak jobb vagy bal alsó sarkába kerültek. Az újabb kori sírköveken (de már a második világháború után is) ezek az adatok szinte teljesen eltűntek a sírkövekről. A feliratok szerkezete: név vagy a cég megnevezése, a város neve, néhány esetben cím is. A városok megnevezései 1918-ig az aktuális magyar (Losoncz, Pest) megnevezések. Ezután a legtöbb esetben már szlovákul került felvésésre. Rövidítéseket a hosszabb városnevek esetében alkalmaztak (B.gyarmat - Balassagyarmat, B.pest- Budapest). Néhány esetben a városnevet nem is tüntették fel. A családnév (vezetéknév) vagy cégnév (Handel&Komorner, Gerenday A. és fia) minden esetben teljes. Az utónév (keresztnév) esetében gyakori a rövidítés (Csordás J., Ernst E.), ám néhány esetben még ezt is elhagyták, csupán a családnév marad meg (Dvorszky, Ferencz). Ez a különbözőség magyarázható helyhiánnyal, időhiánynyal, a divat hatásával vagy egyszerűen azzal is, hogy a sírkőfaragó nem ragaszkodott mindig egy bizonyos formához. Mint az alábbi táblázatból is kitűnik, volt, amikor elhagyta a keresztnevet, a város megnevezését, vagy éppen minden adatot feltüntetett. Losonc leghíresebb szobrásza, sírkőkészítője, művésze Csordás József volt. Sajnos fiatalon; legnagyobb munkája, a losonci Kossuthszobor készítése közben érte a halál. A sírköveken kívül a városban is több munkája megmaradt - főleg az épületek oromzatainak díszítésével, szobrocskák elkészítésével bízták meg. Műhelyét a sírkövét is készítő Paulovits Béla vette át. Életéről csak kevés adat maradt fenn. Nagyon népszerű volt, számtalan sírkövet, síremléket tervezett és állított fel a református temetőn kívül a katolikus és a zsidó temetőben is. Gyakran dolgozott a környező temetőknek is.
