Puntigán József - Puntigán Tünde: A losonci református temető - Notitia Historico-Ethnologica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
2. A losonci református egyházról
A református temető 25 amelyről a város nevét is eredeztetik. A temetőbe egy magas tahidon keresztül lehetett bejutni. Ma ez az egyetlen olyan temető, amelyet nem vesz körül kerítés, s így évtizedek óta ki van téve a vandalizmusnak. Fokozatosan veszíti el református jellegét, napjainkban már a köztemető részének tekinthető. A város felől érkezve a bal oldalán a katolikus temetőt találjuk, amelytől az út és egy részben füvesített parkoló választja el. Jobb oldalát és felső részét mezők határolják. Alsó része alatt aszfaltozott út vezet, mely mellé (a temetői domboldal alá) az 1970-es évek végén garázssort építettek. A Losonci Járási Nemzeti Bizottság keretében működő „konfiskációs bizottság" 1946. július 20-i határozatával a losonci Református Egyházat olyan szervezetté nyilvánította, amely „tudatosan és aktívan szolgálta az ellenséges háborús vezetést és fasiszta célokat” (!), és ezért minden ingatlanát - beleértve a templomot és a temetőt is - a Szlovák Nemzeti Tanács 104/1945. sz. rendelete alapján elkobozta (konfiskálta). A református temető bejáratánál álló temetőőri házban viszont továbbra is lakhatott Farkas Miklós egyházfi-harangozó, sírásó és temetőőr, aki által az egyház továbbra is gondját viselte a hatóságokat nem érdeklő temetőnek egészen addig, amíg a Losonci Járási Nemzeti Bizottság a temetőőri házat el nem adta egy érdeklődőnek (a házat 1989 után bontották le az egész Temető utcával együtt). Ekkor, valamint az említett garázssor megépítését követően kezdődött el a temető lepusztulása, a kripták feltörése, a síremlékek ledöntése, a márványtáblák elrablása. Az 1989-es fordulat után a református egyház minden kártérítés nélkül visszakapta a temetőt. Mivel anyagi eszközök híján fenntartását nem tudta biztosítani, 1998 második felében - szimbolikus összeg ellenében - a temetőt átadta a városnak. Dr. Jozef Murgaš, a város akkori polgármestere 1999 áprilisában úgy nyilatkozott, hogy a temető rendbehozatala több millió koronába kerül, s ahhoz csak akkor tudnak hozzákezdeni, ha lesz rá anyagi fedezet. Ez máig sincs meg, de ennek ellenére röviddel ezután részben kitisztították, a ledöntött sírkövek egy részét felállították (sajnos másokat meg széttörtek). A „nagytakarásnak", a bozót kiirtásának több régi sírkő is áldozatául esett. Középső részén megkezdődött a régi, javarészt jelöletlen sírokra való rátemetkezés is, s így Losonc - s benne főleg a magyarsága - fokozatosan elveszíti történelmi múltjának egyik utolsó emlékhelyét. A temető területe 2,86 ha. Flalottasháza nincs. Nagyon sok a jelöletlen sír, amelyeket csak egy-egy jól-rosszabbul azonosítható dombhalom jelez. A belsejét átszelő, gesztenyefákkal szegélyezett sétányok területét 7 részre osztják fel (lásd a mellékelt vázlatot). A legrégibb sírok az A, C és D jelzésű részben vannak, ami azt is jelzi,
