Puntigán József - Puntigán Tünde: A losonci református temető - Notitia Historico-Ethnologica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

2. A losonci református egyházról

24 A losonci temetőkről ja védeni a befedett állvány, vagy hogy a Sükey sírja fölött emelkedő obeliszket nem fogja megőrleni az idő foga?!"10 A temetőkben nyugvó jeles személyiségek sírjai fölött 1898-ban a losonci Kaszinó-egyesületben megalakult emlékügyi bizottság vál­lalt védnökséget. Az 1898. március 29-én megtartott ülésükön hoz­tak határozatot arról, hogy az 1849-es losonci csatában elesett hon­védek (Kármán József, Sükey Károly és a Kovárcz Emil) sírkövéről gondoskodni fognak.11 A város későbbi, általunk ismert leírásai nem vagy csak érintőle­gesen ismertetik a temetőket. Borovszky Samu Nógrád megyei monográfiájában12, Sztudinka Ferenc gyártörténeti monográfiájában olvashatjuk: „Az Iskola-utca folytatása a Temető-utca13, mely a teme­tőkbe vezet. Közvetlen egymás mellett sorakoznak a város négy na­gyobb vallásfelekezetének - római kath., ref., ág. hitv. ev. és izraeli­ta - temetői, melyek telve vannak díszes kripta-épületekkel és mű­vészi kivitelű sírkövekkel. Mindegyiken rendezett sétányok vezetnek át... A reformátusok temetőjében nyugszanak: Ráday Pál, II. Rákóczi fejedelem titkára és követe, Kármán József és Sükey Károly a város híres szülöttei..." Losonc területén jelenleg négy temető van. A két zsidó temető az egykori Losonc-Tugár területén található. A régebbit a 18. század elején, az újabbat az 1870-es években alakították ki. A városi közte­mető (eredetileg főleg katolikus és evangélikus) az új zsidó temető és a kutatásunk tárgyát képező református temető között helyezke­dik le. Önálló temetője van a városhoz tartozó Kisfalunak és Apátfal­­vának. A temetők megnevezései arra utalnak, hogy a kialakításuknál döntő szempont volt a vallási hovatartozás. Ez a kizárólagosság ma már csak a zsidó temetőkre vonatkozik, amelyek vallási hovatarto­zás szempontjából „tiszták”. A református temetőbe a katolikusok a 20. század második felétől kezdtek el temetkezni. Ennek okát talán abban is lehet keresni, hogy akkorra szinte teljesen megszűntek azok a „hagyományos kötöttségek”, amelyek korlátozták a vallásilag vegyes házasságokat. Valószínűleg ugyanez az oka annak is, hogy a köztemetőben sem számít különlegességnek a „kehellyel”, a refor­mátusok jelképével díszített sír. 2.2. A református temető A losonci református temetőt valószínűleg a 17. században alakítot­ták ki a város határában levő kis domboldalon. A katolikus temető­től akkor egy több méter mély árok választotta el. A szájhagyomány szerint ez volt az a „ló-sánc”, ahová egykor a lovakat rejtették, s

Next

/
Thumbnails
Contents