Puntigán József - Puntigán Tünde: A losonci református temető - Notitia Historico-Ethnologica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

2. A losonci református egyházról

A temetőkről általában 23 A losonci temetőket végül is 1880-1886 között hozatták rend­be, a munkálatokat a helyi sajtó is figyelemmel kísérte. „A losonczi ref. temető rendezése több éve, hogy megkezdetett és annyira ha­ladt, hogy humánus czéljának és a halottaink iránti kegyeletnek ma már egészen megfelel. Nem úgy a rém. kath. és ág. ev. temetők. Ezek csak egy két évvel ezelőtt és inkább rendetlen sírhalmokkal be­telt mezőkhöz, mint temetőkhöz hasonlítottak. A temetők e siralmas és tarthatatlan állapotát belátván mind a két egyház képviselősége néhány tagját küldötte ki a temetők rendezése czéljából, mely kül­döttség bizottsággá alakulván rögtön a temető-ügy rendezéséhez fo­gott és egyesült erővel haladván oly szép sikerrel működött, hogy je­lenleg temetőink valóban humanitás és kegyelet jelei... ”s A temetők rendbehozatalán rendkívül aktív szerepet játszott Czóbel Károly rend­őrkapitány, akit csak a váratlan, tragikus halála akadályozott meg vá­rosszépítő és -építő munkájának folytatásában. A temetők és a lo­sonci fürdő felé vezető sétautak kialakítását a losonci nők egy em­léktárggyal szerették volna neki megköszönni, amelyre gyűjtést kez­deményeztek. Váratlan halála után úgy határoztak, hogy a befolyt összeget (80 frt 10 kr) „Czóbel Károly alapítványa" címen az összes temetők rendezésére adják. Az adományt losonci temetőrendező bi­zottság pénztárnoka, Duschek Alajos vette át.9 „Néhány év óta valóban buzgalmasan kegyeletes munkásság szállotta meg a városunk falai közt élő keresztény hitfelekezeteket, melynek következtében azok mindent elkövettek arra nézve, hogy az elhunytak pihenő helyeit külsőleg is oly helyzetbe hozzák, hogy a ke­gyelet hozzájuk vándorolván lépten-nyomon ne találja a megbotrán­kozás köveit... Föltétlenül szükség van ugyanis egy temetői térkép­re, melyen minden egyes sír lakója fel legyen saját helyén jegyezve. Ezzel tartozik a város a rendnek, az igazi kegyeletnek, a humaniz­musnak. A rend megköveteli, hogy a temetőkben határozottan ki le­gyen jelölve, mennyi lehet egy egyes, kettős, stb. sír helye, mennyi­nek kell az egyes sírok közti hézagnak lennie... Ekkor talán nem lesz nehéz sohse ráakadni akárkinek a nyugvó helyére, még ha az egyéb­ként minden jel nélkül áll is, mint a mi temetőinkben oly temerdék sír... Losonc temetőiben oly halottak is fekszenek, kik országos hír­névre tudtak szert tenni: remélni lehet, hogy a jövő is fog még olya­­kat szülni, kiknek szellemi működésük nem marad éppen e város fa­lai közt... hol keressük mi a mi Kármán Józsefünk sírját?! Ugy-é el­mennénk a sírhoz, hogy keblünk kegyeletével adózzunk a zseniális írónak, elmennénk, de nem mehetünk, mert nem tudjuk, hogy ez-é, amaz-é, az a harmadik vagy negyedik emelkedés fedi-é hamvait. Hát azt gondoljuk, hogy a híres Ráday Pál homokkövét örökkétig ott fog­

Next

/
Thumbnails
Contents