Puntigán József - Puntigán Tünde: A losonci református temető - Notitia Historico-Ethnologica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
2. A losonci református egyházról
A temetőkről általában 23 A losonci temetőket végül is 1880-1886 között hozatták rendbe, a munkálatokat a helyi sajtó is figyelemmel kísérte. „A losonczi ref. temető rendezése több éve, hogy megkezdetett és annyira haladt, hogy humánus czéljának és a halottaink iránti kegyeletnek ma már egészen megfelel. Nem úgy a rém. kath. és ág. ev. temetők. Ezek csak egy két évvel ezelőtt és inkább rendetlen sírhalmokkal betelt mezőkhöz, mint temetőkhöz hasonlítottak. A temetők e siralmas és tarthatatlan állapotát belátván mind a két egyház képviselősége néhány tagját küldötte ki a temetők rendezése czéljából, mely küldöttség bizottsággá alakulván rögtön a temető-ügy rendezéséhez fogott és egyesült erővel haladván oly szép sikerrel működött, hogy jelenleg temetőink valóban humanitás és kegyelet jelei... ”s A temetők rendbehozatalán rendkívül aktív szerepet játszott Czóbel Károly rendőrkapitány, akit csak a váratlan, tragikus halála akadályozott meg városszépítő és -építő munkájának folytatásában. A temetők és a losonci fürdő felé vezető sétautak kialakítását a losonci nők egy emléktárggyal szerették volna neki megköszönni, amelyre gyűjtést kezdeményeztek. Váratlan halála után úgy határoztak, hogy a befolyt összeget (80 frt 10 kr) „Czóbel Károly alapítványa" címen az összes temetők rendezésére adják. Az adományt losonci temetőrendező bizottság pénztárnoka, Duschek Alajos vette át.9 „Néhány év óta valóban buzgalmasan kegyeletes munkásság szállotta meg a városunk falai közt élő keresztény hitfelekezeteket, melynek következtében azok mindent elkövettek arra nézve, hogy az elhunytak pihenő helyeit külsőleg is oly helyzetbe hozzák, hogy a kegyelet hozzájuk vándorolván lépten-nyomon ne találja a megbotránkozás köveit... Föltétlenül szükség van ugyanis egy temetői térképre, melyen minden egyes sír lakója fel legyen saját helyén jegyezve. Ezzel tartozik a város a rendnek, az igazi kegyeletnek, a humanizmusnak. A rend megköveteli, hogy a temetőkben határozottan ki legyen jelölve, mennyi lehet egy egyes, kettős, stb. sír helye, mennyinek kell az egyes sírok közti hézagnak lennie... Ekkor talán nem lesz nehéz sohse ráakadni akárkinek a nyugvó helyére, még ha az egyébként minden jel nélkül áll is, mint a mi temetőinkben oly temerdék sír... Losonc temetőiben oly halottak is fekszenek, kik országos hírnévre tudtak szert tenni: remélni lehet, hogy a jövő is fog még olyakat szülni, kiknek szellemi működésük nem marad éppen e város falai közt... hol keressük mi a mi Kármán Józsefünk sírját?! Ugy-é elmennénk a sírhoz, hogy keblünk kegyeletével adózzunk a zseniális írónak, elmennénk, de nem mehetünk, mert nem tudjuk, hogy ez-é, amaz-é, az a harmadik vagy negyedik emelkedés fedi-é hamvait. Hát azt gondoljuk, hogy a híres Ráday Pál homokkövét örökkétig ott fog
