Puntigán József - Puntigán Tünde: A losonci református temető - Notitia Historico-Ethnologica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
2. A losonci református egyházról
2. A losonci temetőkről 2.1. A temetőkről általában A történelmi utalások és a régészeti feltárások eredményei szerint a legrégebbi sírhelyek a református templomban, III. annak közvetlen környezetében voltak. A templom belsejében egy kripta található, amelyből 1851-ben egy igen értékes, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő aranylelet került elő. Az elhunyt személyét s ezzel együtt a kincs eredetét eddig nem sikerült egyértelműen megállapítani. Csontleletek kerültek elő a templomkertben folytatott ásatások során is, amikor rövid időre kitakarták a templom alapzatát és az azt egykor körülvevő fal néhány részletét is. A város egykori, de már nem a templomhoz kötődő temetője a város jelenlegi központjában, az egykori Kiskarsa utca környékén volt, ahol szinte minden ház építésekor csontleletek és sírok kerültek elő. Sajnos egyetlen olyan kutatásról sincs tudomásunk, amely ezek tudományos feltárását kezdeményezte volna. „Emberi csontvázat találtak az ásatásoknál. A most épülő Kalmár házzal kapcsolatos csatornázási munkálatok alkalmával az ásatások közben egy zárt láda került felszínre, amelyben emberi csontvázat, néhány korsót találtak. Hogy az emberi testmaradvány hogyan került a ládába, az rejtély marad. A talált korsók közül az egyik teljesen ép volt”“ - olvashatjuk az egyik ilyen jelentésben. Legutóbb az 1990-es évek elején kerültek elő csontleletek a református papiak melletti ház alapjainak ásásakor. Nagy Iván az Egy főbenjáró per a XVII. századból című írásában egy losonci perrel foglalkozik. Ebből megtudhatjuk, hogy 1688-ban Battha Ádám urat a Nógrád megyei esküdt törvényszék elé idézték, mert „főbenjáró bűnt" követett el - „furfangos módon eltette láb alól Sass András uramat”, mert az szerelemre gyűlt Sass Andrásné Laszkáry Mária iránt. A per részletei a témánk szempontjából nem érdekesek, az azonban igen, hogy a törvényszék az alábbi enyhe ítéletet hozta: „...a gazdag úrfi fizessen 200 forintot a losonczi temető kerítésének megújítására, hol a szegény Sas András volt eltemetve."5 Ez éppúgy lehetett a mai köztemető, mint a fentebb említett, ma már csak a föld mélyében létező temető. Pesty Frigyes „helyneveket" összeíró kutatásai során Nógrád megye s benne Losonc adatait is összegyűjtötte. Ebben Losonc teme
