Nagy Endre: Tardoskedd és Udvard földrajzi nevei - Notitia Historico-Ethnologica 2. (Dunaszerdahely, 2000)

A két település földrajzi neveinek jegyzéke

UDVARD

Külön kell említést tennünk a Csészkáról, amely a határ keleti részéből vezeti le a csapadékot és több forrás vizét is. Több ága van, tulajdonképpen vízelvezetőárok-rendszert alkot, minden ágának Csészka a neve. A Büdös-árok vagy Csészka is vízelvezető árok, a régi Zsellér-tag vizeit vezeti le. A Csészkák mind a Kis-kanálisba torkollnak, mely egy zsilipen át a Zsitvába folyik. A vasúton túli rész vizeit a Pónásza-patak gyűjti össze és vezeti le az erdőbe, majd árkok rendszerén keresztül - melyek mára bajcsi kataszterben vannak-a Zsitvába jut.

Az udvardi kataszterben ma már csak néhány kisebb erdő található, ezek egy része is telepített. A legnagyobb kiterjedésű a vasútállomásnál levő erdő. Az erdők egyébként még a 19. században is sokkal nagyobb területet foglaltak el.

Udvard község területe már több évezreddel ezelőtt is lakott hely volt, amit újkőkori, bronzkori sírleletek, valamint avar és honfoglalás kori magyar leletek is bizonyítanak. A település történetét Ángyéi Miklós már alaposan feldolgozta, így annak részletes ismertetésétől most eltekintek (vő.: Ángyéi 1993; 1994; továbbá: Liszka 1985; Toőík 1982).

1. Belterület

1. Autóbusz-megálló

Itt fordul meg az udvardi autóbusz. A megálló egy nyitott pléhbódé.

2. Dögtemető

Ide ásták az elhullott állatokat. Ma már beépített terület.

84