Nagy Endre: Tardoskedd és Udvard földrajzi nevei - Notitia Historico-Ethnologica 2. (Dunaszerdahely, 2000)
A két település földrajzi neveinek jegyzéke
TARDOSKEDD 110. Örtény, Örtényi-dűlő, Régi-dűlő Szántó, régebben a mélyebb részeken sok rét volt. Kötött talaj. 111. Mákos-kúti-dűlő Egyenes, kötött agyagos talaj (vö.: 112. sz.). 112. Mákos-kút Gémeskút, fönt szögletes beton, lent kirakva téglával. A kút két oldalán favályú. Mély kút, jó ízű vízzel. Ebbe ölte bele magát Mészáros Márton, akinek a ragadványneve Mákos volt, azóta hívják a kutat Mákos-kútnak. 113. Halomi-dűlő Szántó régen és most is (vö.: 114. sz.). 114. Halom, Halomi-domb, Halomi-dombok A Halomi-dűlő része a kataszteri határnál. Az egyik hagyomány szerint a törökök ide temették a halottaikat. A másik hagyomány szerint a lakosság ide menekült a török elől. Tény, hogy a talaj művelése közben nagyon sok emberi csontot találtak. A koponyákat hazavitték dísznek és játéknak. A környék vizes, mocsaras volt, csak a domb emelkedett ki a területből, kb. 10 m magasan, területe 100x100 m, épített, összehordott magaslat. A domb körül három sorban sáncok (árkok) voltak, szélességük 9-10 m. A vizes területen csak egy út volt, ahol át lehetett menni, de csak az tudott átkelni, aki ismerte ezt a helyet. Az adatközlő szüleinek szőlőjük volt ezen a területen. A föld művelése közben egy pincébe estek, melyben agyagedényeket találtak. Ezekből az agyagedényekből az 1930-as években Zsilinszki Géza bíró és Vilcsek 78
