Nagy Endre: Tardoskedd és Udvard földrajzi nevei - Notitia Historico-Ethnologica 2. (Dunaszerdahely, 2000)
A két település földrajzi neveinek jegyzéke
Belterület használják, mivel a faluban vezetékes ivóvíz van. Az itatómedence egy betonlappal van letakarva. 153. Templom, Szent István-templom Katolikus templom, a falu egyetlen temploma (nem számítva a temető új templomát). Egyhajós, a torony középtájon a hajó mellett helyezkedik el, a toronyban három harang van. A harangok alatti bejárati részt Koldusháznak nevezték. Itt lógtak a harangkötelek. A templomkert kovácsoltvas kerítéssel van bekerítve, a főbejárat két oldalán két emlékoszlop van, az egyik a Szentháromság szobra, a másik Szent Mihály arkangyal szobra. A templom északi fala mellett a helyi plébánosok vannak eltemetve. A szájhagyomány szerint a helyi plébánia pincéjéből alagút vezetett a templomba, a jobb oldali mellékoltár mögött volt a feljárat. A templom kései barokk épület, újjáépítése 1707-1725 között történt. A munkálatokat az esztergomi hercegprímás finanszírozta, mint a falu földesura. A templomban van egy értékes Szűz Mária-dombormű „RÓMA 1532" felirattal, a szövegben többek között ez áll: „...a kép küldetett Rómából 1887-ben...” Ez a dombormű eredetileg a Kőképben volt. A toronyórát 11liben helyezték el a toronyban. A falu templomát 1630- ban már mint Szent István-templomot említik. 1921- ben új harangokat szenteltek, 1933-ban több hónapig tatarozták a templomot. 154. Szentháromság-szobor Homokkő szobor a templomkertben. A múlt század elején három pestisjárvány sújtotta a falut. Ezeknek elmúltával kb. 1826-ban Spányik János tardoskeddi plébános állíttatta a szobrot. 45
