Nagy Endre: Tardoskedd és Udvard földrajzi nevei - Notitia Historico-Ethnologica 2. (Dunaszerdahely, 2000)
Bevezetés
Bevezetés vekből, kéziratokban levő faluleíró munkákból, egy kézzel rajzolt térképből, a falusi képviselő-testületek jegyzőkönyveiből és kézzel írott faluújságból (Udvard) gyűjtöttem össze. Természetesen bejártam az egyes falvakat, és a helyszínen is ellenőriztem adataimat. Tájékozódáshoz és a falu lakosaitól gyűjtött adatok sorszámmal való bejelöléséhez egy saját készítésű 1:10 000 léptékű térképet használtam, amelyen csak az utcák és a beépített területek határai voltak berajzolva, hogy a sorszámokat gond nélkül lehessen rajtuk feltüntetni. Az adatközlőket több korosztályból választottam, mivel az újabb neveket a fiatalabbak jobban ismerik, és főleg többet mozognak a faluban, tehát az információik naprakészek. A falu egyes részeiben is külön kerestem adatközlőket, mivel nagy kiterjedésű és népes falvakról lévén szó, az emberek többnyire csak az általuk lakott részt ismerik jobban. A külterület neveinek gyűjtéséhez a községházán található múlt századi, 1:2880 léptékű kataszteri térképeket használtam, amelyeken csak magyar nyelvű dűlőnevek találhatók. Az egyes dűlők szlovák elnevezéseit a Kataszterí Hivatal (volt Geodézia) érsekújvári részlegének újabb kataszteri térképeiből nyertem, ahol mára dűlők szlovák nyelven vannak feltüntetve, alattuk pedig zárójelben a régi magyar megnevezésük. Az így kapott dűlőnevek jegyzékét használtam kiindulásul a külterület további kutatásához, mivel e dűlőnevek száma csak kb. 20 százaléka a lakosság által használt neveknek. A határ neveinek gyűjtéséhez felhasználtam az Érsekújvári járás 1:50 000 léptékű térképét. Ezen főleg az adott határ szomszédait határoztam meg. A tény-10
