Liszka József (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére - Notitia Historico-Ethnologica 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Lukács László: Történeti mondák az ozorai diadalról
Lukács László • Történeti mondák az ozorai... keveredtek az emberek a harc közben, ez a Tóth átugrott a magyarokhoz, s megmondta nekik, hogy ő kicsoda, ne bántsák. A magyarok nagyon örültek neki, s együtt vágták a horvátokat. ” Perczel Mórnak, a szűkebb hazáját védő földbirtokos honvéd főtisztnek a valósággal egyezően jelentős szerep jut a Tolna megyei negyvennyolcas hagyományokban. A Szakályban lejegyzett történet szerint ő is furfanggal kényszerítette fegyverletételre a horvátokat: „Nemeskéri Kiss Pál miszlai birtokos volt, s mivel a horvátok vicekirálya is volt, hát segítette a horvátokat. Mikor a horvátok jöttek, a mieinknek nem is volt fegyverük. A vezér Perczel Móric volt, ki görbéi születésű. A magyaroknak puskájuk nem volt, hát csak forgatták a kaszát a horvátok előtt. Ez volt a parancs, megállni a forgatásban nem volt szabad. A horvátok erre megijedtek, s béketárgyalásokba kezdtek. Látod, mennyi a fegyver - mondta Perczel a horvátok vezérének, aki eleinte rá sem akart hallgatni. Közben Miszlára bementek a horvátok kollektálni, bementek élelemért. Ezeknél a katonáknál a Nemeskéri Kiss Pál zsákjai voltak. Mikor ezt meglátták a népek, megrohanták őket, elvették a puskáikat. Ezt megtudták a horvátok. Ki akarták szabadítani az élelemszerzőket. De a népek a hídról a horvátoktól elszedett puskákkal visszalőttek. Mindez a tárgyalás közben volt. Nem üres kézzel vannak ám a mieink - mondta Perczel a horvát vezérnek, s ekkor eldördültek megint a puskák. Látod, nem 98
