Liszka József (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére - Notitia Historico-Ethnologica 1. (Dunaszerdahely, 1998)
B. Kovács István: Egy 19. század eleji kéziratos vőfélykönyv. Adalék a gömöri lakodalmi szokásokhoz
B. Kovács István • Egy 19. század... IV. A prédikátor invitálása 11. (Mikor a prédikátorért mégy vacsorakor, így szólj, ha küldenek): Kedves Tiszteletes Prédikátor Uram! Ezen becsületes atyámfiáitól vagyok küldetve kigyelmedhez. Jó emlékezetben lehet kigyelmednek, hogy az mai napon hitnek láncával összeköttettek. Ezek [név] középső tisztességek mellé invitáltatja kigyelmedet, kéri is alázatosan, méltóztassa magát megalázni. Velem együtt azon becsületes háznál tiszta szívbül, szeretetbül látja kigyelmeteket. 12. (Ha az prédikátort viszed, így szólj): Becsületes szószóló uram! Ezen kedves lelki tanítónkkal kívánok megjelenni kigyelmetek színe előtt, ha jó szívvel látnak. V. A mennyasszony megérkezése új otthonába [Az alábbi szöveg arra utal, hogy az új otthonába érkezett menyasszony, tulajdonképpen már új aszszony, első útja a konyhába vezetett, s nem pedig az ünnepi asztalhoz. A szószóló megdorgálja a vőfélyt és felszólítja az új asszony előkerítésére...] 13. Igaz-e, barátom, hogy rád is vót bízva, De ha nem tudtál jól vigyázni reája?! Már ha rá nem találsz még egy fordulóba’, Úgy megbüntettetel tizenkét korbácsra! 65