Liszka József (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére - Notitia Historico-Ethnologica 1. (Dunaszerdahely, 1998)
B. Kovács István: Egy 19. század eleji kéziratos vőfélykönyv. Adalék a gömöri lakodalmi szokásokhoz
B. Kovács István • Egy 19. század... A jelen alkalommal egy ismeretlen kéziratos vőfélykönyv ránk maradt - nyilvánvalóan töredékes - részeit mutatom be. A kézirat a besztercebányai Állami Területi Levéltár ez ideig rendezetlen anyagában található. Mint a rajta látható pecsét mutatja, eredetileg a rimaszombati, néhai vármegyei múzeum (ma: Gömör-Kishonti Múzeum) levéltári anyagából került mai őrzési helyére. Szerencsés módon összeállítója/használója nevét is ismerjük: Kós Andrásé volt. A kézirat számottevően gazdagítja a gömöri lakodalmi szokások múlt század eleji állapotáról meglévő ismereteinket. Sok tekintetben szinte kiegészíti Balogh Sámuel fentebb hivatkozott munkáit. A kéziratban az egyes szövegek nincsenek sorszámozva, csoportosításuk általában tematikus, de ebben sem következetes. Magam az egyes mozzanatokat a lakodalmi szertartásrendnek megfelelően mutatom be. A szövegeket a ma érvényes helyesírási szabályok szerint közlöm. A stilisztikai sajátosságok lényegét igyekeztem pontosan visszaadni. Azon szövegek esetében, ahol teljesen hiányoztak a mondatzáró pontok, illetve vesszők, ezeket pótoltam. Ha az értelmezés megkívánta, a szöveg előtt [zárójelben] némi magyarázatot is adok. I. Hívogatás [A szövegösszefüggés alapján kétszer hívogattak. Az első meghívás időpontjára és szövegére nézve a vöfélykönyv nem tartalmaz utalást. Amint azt Balogh Sámuel leírásából tudjuk, az idő tájt szerda volt a lagzis nap. A hívogatok előző nap, azaz kedden, másodszor is meghívják („begyűjtik”) a vendégeket. A becsesebb vendégekért, például a lelkészért, a vacsora előtt külön elment a vőfély.] 58
